Hottó Község Önkormányzata Képviselő-testületének

13/2011.(XI.16.) önkormányzati  rendelete

 

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

szóló 3/2011. (III.18.) önkormányzati rendelet módosításáról

 

 

 

Bevezető

 

 

Hottó Község Önkormányzata „A helyi önkormányzatokról” szóló 1990 évi LXV. tv. – továbbiakban: Ötv. – 18. §-ának  (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg.

 

Hottó község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a község ügyeit, gyakorolja az önkormányzati jogokat, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

 

1.§

 

(1) Az önkormányzat megnevezése: Hottó Község Önkormányzata.

(2) Székhelye: 8991 Hottó, Szabadság tér 2.

(3) Működési területe: Hottó község közigazgatási területe

(4) A Képviselőtestület hivatalának neve:  Babosdöbréte, Böde és Hottó községek  Körjegyzősége /továbbiakban: Körjegyzőség/

 

2.§

 

(1)  Az önkormányzat jelképei: a címer a zászló, és a pecsét.

(2)  Az önkormányzat címerének és zászlajának leírására, valamint azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

(3)  Az önkormányzat pecsétje körpecsét. Középen a Magyar Köztársaság címerének méretarányos, vonalas rajzával körülötte az önkormányzat elnevezésével.

(4)  A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van Zala megye felirattal, a köríven pedig a következő felirat olvasható:  „ Hottó község Polgármestere ”

(5)  A polgármester a helyi önkormányzati képviselőkkel, az intézmények vezetőivel, a körjegyzővel, valamint a civil szervezetek vezetőivel közösen gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

 

(6)  A település nemzetközi kapcsolatokat nem ápol.

 

II. fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

 

3.§

 

Az önkormányzati jogok

 

(1)   A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(2)   A helyi önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.          Ennek megfelelően:

a)      külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,

b)      a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő piacgazdasági-barát környezetet teremt.

Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban részt vesz, ezt megelőzően szakértői véleményt kért, illetőleg közgazdasági elemzést végeztet, melyek hiányában a napirend nem tárgyalható.

(3)  A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó  helyi közügyeket érintő kérdésekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára – a képviselőtestület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(4)  Önkormányzati döntéshozó szerveket az 1990. Évi LXV. Törvény  2.§ (2) bekezdése határozza meg.

 

(5)  A képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlenül cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a körjegyző közreműködésével - a polgármester feladata. 

(6)  A képviselőtestület együttműködhet a község vonzáskörzetébe tartozó települések önkormányzatainak képviselő-testületeivel társulás, vagy külön megállapodás alapján.

 

III. fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

 

4.§

 

(1)   Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:

-         Az 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdése szabályozza.

(2)   Az önkormányzat köteles gondoskodni:

-          Az 1990. évi LXV. törvény 8.§ (4) bekezdése szabályozza.

 

(3)   Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

-          ellátása nem sérti más település érdekeit,

-          nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

-          megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

-          ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(4)   A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(5)               Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

 

5.§

 

(1)   Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át az 1990. Évi LXV. törvény 10.§ (1) bekezdése szerinti esetekben.

 

 (2) A képviselőtestület egyes hatásköreinek gyakorlását az 1. számú mellékletben foglalt tartalommal a polgármesterre ruházza.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4)   A hatáskör gyakorlásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a hatáskör címzettje a következő képviselőtestületi ülésen a képviselőtestületnek beszámolni köteles.

(5)   A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül  a polgármesternek – a képviselőtestület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

 

 

 

IV. Fejezet

A képviselőtestület működése

 

A képviselőtestület összehívása

 

6.§

 

(1)   A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a  1. számú függelék  tartalmazza.

(2)   A képviselőtestület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3)   Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, amelyet a polgármester eskütételéig a korelnök vezet. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről, tiszteletdíjáról, és a képviselők tiszteletdíjáról. A képviselőtestület már az alakuló ülésen dönthet az alpolgármester választásáról, tiszteletdíjáról.

(4)   A képviselő-testület  évente legalább 6 alkalommal tart ülést.

(5)   A képviselőtestületi ülést a polgármester hívja össze.

(6)   A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselőtestület ülését a korelnök  hívja össze és vezeti.

(7)   A képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés meghívóját és az  előterjesztéseket az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kézhez kell kapni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket és az előterjesztők nevét. A meghívót a polgármester, az előterjesztéseket az előterjesztők írják alá. Az előterjesztéseket a képviselők e.mail-ben kapják meg.

(8) A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

a) polgármester beszámolója a két ülés között végzett munkáról, tett intézkedésekről, és a lejárt határidejű határozatokról,

b) interpellációs bejelentések, kérdések,

c) költségvetés jóváhagyása, illetve a jóváhagyott költségvetés módosítását érintő előterjesztések,

c) rendeletek

d) vagyoni ügyek

e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek

f) egyebek

g) zárt ülés tartását igénylő ügyek

E sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet. 

(9)A település hirdetőtábláin, a körjegyzőségen ki kell függeszteni a testületi ülések időpontját, helyét, és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát – az adatvédelmi szabályok betartásával – meg lehet tekinteni a Körjegyzőségen.

(10)A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára, a kezdeményezést követő három napon belül. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 5 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban közölni kell. 

A polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

(11)A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját helyét legalább 8 nappal az ülés előtt  a (9) bekezdésben írtak szerint nyilvánosságra kell hozni.

(12)  A képviselőtestület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) körjegyzőt,

b) a napirendi pontok tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét, valamint az érintett magánszemélyt,

c) ha a napirend témája indokolja a körjegyzőség illetékes ügyintézőjét,

 

 

 

 Gazdasági program, munkaterv

 

7.§

 

(1)  A polgármester – az alakuló ülést követő 6 hónapon belül - gazdasági programot terjeszt a képviselőtestület elé, amely – a testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

(2)  A képviselőtestület működésének alapja a program végrehajtását is célzó munkaterv. A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és jóváhagyás végett a képviselőtestület elé terjeszti.

(3)  A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontjait, a tervezett napirendeket, a napirend előterjesztőjének megjelölését,  az előterjesztések elkészítésének határidőit, a meghívandók felsorolását, a tervezett közmeghallgatások, és más önkormányzati szervezésű események időpontjait, és felelőseit.

(4)  A munkaterv egy évre szól, évenként újat kell készíteni és elfogadni.

 

 

 

 

 

 

A képviselőtestület ülése, az ülésvezetés szabályai

 

8.§

 

 

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület:

a)      zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatóság összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor,

b)      zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a  nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3)  A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

(4)  A képviselőtestület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti. 

a)      megállapítja, hogy a képviselőtestület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá,

b)      megállapítja az ülés határozatképességét,

c)      előterjeszti az ülés napirendjét,

d)     tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek határozatok) végrehajtásának állásáról,

e)      tájékoztatást ad az előző képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

(5) Az ülés megnyitásakor, valamint a határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(6) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.

(7) Az ülés során indokolt esetben a polgármester indítványára a képviselőtestület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a képviselőtestület vita nélkül határoz.

 

Az előterjesztés

 

9.§

 

(1)   Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselőtestület vagy a képviselőtestület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló, tájékoztató.

(2)   A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3)   Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:

a)      a helyzetfeltárás: 

-          a tárgy pontos meghatározása,

-          az előkészítésben résztvevők (bizottságok, személyek) megnevezése,

-          annak megjelölése, hogy a képviselőtestület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

-          mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést.

b)      az előterjesztés megállapításain alapuló, feladat meghatározást tartalmazó határozati javaslat, melynek:

-          kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz,

-          törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek, végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,

-          ha a döntésnek és/vagy végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,

-          rendezni kell ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése, esetleges módosítása kiegészítése vonatkozásában),

-          meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst (felelősöket). Több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt,

-          meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt (a felelősökkel együtt) feltüntetni.

Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos, vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos” illetve „azonnal” megjelölés alkalmazható.

(4)   A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.

 

 

 

 

Sürgősségi indítvány

10.§

 

(1)   Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselőtestület – a polgármester javaslatra – egyszerű többséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(2)   A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a)      Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig szóban, vagy írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei a képviselők,  a körjegyző.

b)      Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

c)      Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.

d)     Ha a képviselőtestület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt az első napirendként tárgyalja meg.

 

Tanácskozás rendje, a szavazás

 

11.§

 

(1)   A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a.)    az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A napirend előadója – amennyiben az előterjesztés teljes szövege írásban kiküldésre került – a vita megkezdése előtt legfeljebb öt perc időtartamú kiegészítőt tarthat. Ha a napirendnek csak a kivonata került írásban kiküldésre az előadó legfeljebb tizenöt perc időtartamú kiegészítést tehet,

b.)    az előadóhoz a képviselőtestület tagjai a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2)   Az ülésen elsősorban a képviselőknek, és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk. Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig bejelentették a polgármesternek.

(3)   A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb tíz perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a öt percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(4)   A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(5)   Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselőtestülethez.

(6)   Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7)   A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(8)   A vita lezárása után a határozathozatal előtt a körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(9)   Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(10)           Bármely képviselő kérésére a polgármester – a napirendi pont tárgyalása közben – egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama – a polgármester döntésétől függően – legfeljebb 15 perc lehet.

 

12.§

 

(1)   A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület- az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról.

(2)   A testület – a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:

a)      a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések felfogadásáról,

b)      informális jelentés tudomásulvételéről,

c)      interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(3)   A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4)   A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5)    Minősített többség szükséges az 1990. Évi LXV. törvény 10.§ a), b), e(, f), g) pontja, és a 15. § (1) bekezdése szerinti esetekben.

 

(6)   A képviselőtestület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülés tarthat. Az alpolgármester választásnál a titkos szavazás kötelező. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(7)   A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

-          a szavazás helyét, napját kezdetét és végét,

-          a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, és tisztségét,

-           a szavazás során felmerült körülményeket.

A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.

(8)   Név szerinti szavazást kell elrendelni ha:

a)      azt törvény írja elő,

b)      azt a képviselőtestület bizottsága indítványozza

c)      azt a polgármester kéri.

Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(9)   A név szerint szavazás úgy történik, hogy a körjegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen-„nel vagy „nem”-mel szavaznak.

(10)           A név szerinti szavazást kötelező a jegyzőkönyvben rögzíteni.

 

 

 

 

 

Képviselőtestületi határozat

 

13.§

 

(1)   A képviselőtestület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Hottó Község Önkormányzati Képviselőtestületének …./200.. (…..) számú határozata.

(2)   A testületi határozatokról a körjegyzőség nyilvántartást vezet.

(3)   A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4)   A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a körjegyző – a végrehajtásért felelősök közreműködésével – készíti elő és terjeszti a képviselőtestület elé.

 

(5)   Az önkormányzat határozatait a Körjegyzőség, valamint a település hirdetőtábláin való kifüg-

      gesztéssel és a honlapon történő közzététellel kell kihirdetni.

 

 

 

 

 

 

Kérdés, interpelláció

 

14.§

 

(1)   Kérdés: Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési döntési, előkészítés jellegű felvetés, vagy tudakozódás.

(2)   Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

(3)   A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselőtestület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. A válaszadás maximális időtartama: 5 perc.

(4)   A képviselő a képviselőtestület ülésén a

-          polgármestertől,

-          alpolgármestertől

-          önkormányzati bizottságok elnökétől,

-          körjegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat) amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül – írásban érdemi választ kell adni

(5)   Ha az interpelláció benyújtására a képviselőtestület ülését megelőzően legalább nyolc nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az öt percet nem haladhatja meg.

(6)   A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a polgármesterre vagy a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

 

A tanácskozás rendjének fenntartása

 

15.§

 

(1)   A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a)      figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ,

b)      ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,

c)      rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselőtestület tagjához, illetve a képviselőtestület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.

(2)   Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései nem jártak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.

(3)   A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(4)   A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

 

A jegyzőkönyv

 

16.§

 

(1)  A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

(2)  A testületi ülésről három példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

-          az egyik példányt a körjegyző kezeli,

-          egy példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Zala megyei Kormányhivatalnak,

-          egy példány a község hivatali helyiségében található.

(3)  A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet.

(4)  A jegyzőkönyv tartalmazza:

a)      az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás)

b)      az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,

c)      az ülés helyének, idejének és kezdési időpontjának megjelölését,

d)     az ülésen megjelent képviselők nevét, a távolmaradásukat előre bejelentett, illetőleg e nélkül távol maradt képviselők nevét;

e)      az ülésen tanácskozási (részvételi) joggal résztvevők nevét,

f)       a határozatképesség kinyilvánítását, valamint ennek számszerű adatát,

g)      az ülés tárgysorozatának (napirendi pontjainak) elfogadását (a munkatervtől, üléstervtől és a meghívón feltüntetettektől való eltérés indokát),

h)      az elfogadott napirendeket,

i)        a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét (név szerinti megjelöléssel),

j)        napirendi pontonként a napirend címét (tárgyát), az előadó nevét, a szóbeli kiegészítés tényét, az előadókhoz kérdéseket intéző képviselők nevét és felszólalásuk lényegét, a válaszadás tényét és annak lényegét, a vitában felszólalók nevét és hozzászólásuk lényegét (kivéve, ha a képviselő hozzászólásának, megjegyzésének szó szerinti rögzítését kéri),

k)      az előterjesztett módosító indítványokat,

l)        a szavazás eredményét (számszerűsítve), szükség esetén utalva a minősítettség követelményére,

m)    a hozott határozatok szó szerinti szövegét, a végrehajtás felelősét és határidejét,

n)      az interpelláló képviselő nevét, az interpelláció tárgyát, az interpelláció lényegét; a válaszadó nevét, válasza lényegét; az interpelláló képviselő nyilatkozatát és a képviselőtestület döntését a válasz elfogadásáról;

o)      az ülésen történt fontosabb eseményeket (bejelentéseket);

p)      a polgármester esetleges intézkedéseit,

q)      az ülés bezárásának időpontját.

(5)  A képviselőtestület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a körjegyző írja alá.

(6)  A jegyzőkönyvet és mellékleteit a körjegyző kezeli és gondoskodik az évenkénti beköttetésről.

(7)  A jegyzőkönyveket (kivéve a zárt ülések anyagait) a választópolgárok a körjegyzőség hivatalában a körjegyző vagy megbízottja jelenlétében a hivatalos ügyfélfogadási idő alatt megtekinthetik.

 

 

 

Az önkormányzati rendeletalkotás

 

17.§

 

 

(1)  A képviselő-testület - az Ötv 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot az 1990. Évi LXV. törvény 16. §-a alapján.

(2)  A rendelettervezet előkészítése:

a)      a képviselőtestület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapít meg,

b)      a rendelettervezet szakmai előkészítése a körjegyző feladata.

(3)  A tervezet véleményezése:

a)      az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

-          a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,

-          lakossági közvélemény-kutatás,

b)   a tervezetet megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni,

c)      a polgármester – a körjegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsát,

d)     a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(4)  Az önkormányzati rendelet-tervezet képviselőtestület elé terjesztés és elfogadása:

a)      a körjegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indoklással együtt a képviselőtestület elé terjeszti,

b)      a rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá,

c)      az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezést, az önkormányzati rendelet címét.

 

18.§

(1)   Az önkormányzati rendeletet a Körjegyzőség, valamint a település hirdetőtábláin való kifüggesztéssel és a honlapon történő közzététellel kell kihirdetni.

(2)   A körjegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek, személyek  tudomást szerezzenek az  őket érintő rendeletekről.

 

 

Önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása

 

19.§

 

(1)   Az önkormányzati rendelet végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2)   A körjegyző évenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményéiről előterjesztést készít s azt a képviselőtestület elé terjeszti.

(3)   A körjegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

 

 

 

 

 

V. fejezet

A települési képviselők jogállásáról

 

20.§

 

(1)   A képviselőt az Ötv 19.§ (2) bekezdésében és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2)   A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(3)   A képviselő főbb jogai:

a)      részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

b)      megbízás alapján képviselheti a képviselőtestületet,

c)      kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselőtestület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,

d)     a körjegyzőségtől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést,

e)      közérdekű ügyben kezdeményezheti a körjegyzőség intézkedését, a hivatal érintett köztisztviselője erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni,

f)       a képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől a körjegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni,

g)      kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

h)      bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

i)        a képviselőtestület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetben juttatásra jogosult.

(4)   A képviselő főbb kötelezettségei:

a)      köteles tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában,

b)      olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi  a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c)      felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

d)     a tudomására jutott állami szolgálati, üzleti titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,

e)      köteles írásban vagy szóban jelezni a polgármesternek ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

f)       kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

g)      a személyes érintettség bejelentése,

h)      megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül azt követően pedig évente vagyonnyilatkozatot tenni.

 

 

 

VI. Fejezet

A képviselőtestület bizottságai, a bizottságok feladatai

21.§

 

(1)  A Képviselő-testület feladatainak ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2)  A képviselő-testület állandó bizottságai:

a.)    Ügyrendi- és Vagyonnyilatkozat kezelő Bizottság

 

A bizottság tagjainak névsorát a 2. Számú függelék tartalmazza.

(3)  A képviselőtestület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselőtestület által történő elfogadásáig tart.

 

 

 

A bizottsági működés főbb szabályai

 

22.§

 

(1)   A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselőtestület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. A bizottság képviselő, és nem képviselő tagjainak joga és kötelezettsége azonos.

(2)   A bizottság 3 tagból áll. Mindhárom települési képviselő.

(3)   A bizottságok ülésén a körjegyző tanácskozási joggal részt vesz. Segíti a döntés-előkészítés szakszerűségét, illetőleg jogszerűségét; a körjegyző köteles jelezni a bizottságnak, ha döntésénél jogszabálysértést észlel.

(4)   A körjegyzőség segítséget nyújt a bizottságok működéséhez. Részükre a hivatal dolgozói tájékoztatást adnak, illetőleg szakmai segítséget nyújthatnak.

(5)   A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6)   A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(7)   Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(8)   A bizottsági döntésből kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített többséggel dönt.

(9)   A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést amelyekben az Ötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(10)           A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(11)           A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

A jegyzőkönyvet a körjegyző 15 napon belül köteles megküldeni a Zala Megyei Kormányhivatalnak.

 

(12)           A bizottság a tevékenységéről évente egy alkalommal beszámol a képviselőtestületnek.

 

VII. Fejezet

23.§

 

A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző

 

A polgármester

 

(1)   A polgármester  megbízatását tiszteletdíjasként látja el.

(2)   A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselőtestület előtt.

(3)   A polgármester a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai körében:

a)      összehívja, és vezeti a képviselőtestület ülését,

b)      részt vesz a képviselő-testület döntéseinek végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében,

c)      gyakorolja a képviselő-testület által átruházott egyes hatásköröket,

d)     segíti a települési képviselők munkáját,

e)      képviseli az önkormányzatot,

f)       biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

g)      kötelezettséget vállal, utalványoz a képviselő-testület által erre meghatalmazott személyek ellenjegyzése mellett,

h)      határozatával,

i)        megszervezi és vezeti a lakossági fórumokat,

j)        felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért,

k)      gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének a végrehajtásáról,

l)        végrehajtja a képviselő-testület által adott megbízásokat,

m)    véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő képviselőtestületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.

(4)   A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a)      indítványozhatja a bizottság összehívását,

b)      felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselőtestület a következő ülésen határoz.

c)      dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségére irányuló jelzés alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(5)   A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv. valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. határozzák meg.

(6)   A polgármester munkarendjét az 2. számú melléklet tartalmazza.

 

 

Az alpolgármester

24. §

(1)   A képviselőtestület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselőtestület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármester választ.

(2)   Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3)   Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(4)   Az alpolgármesterre képviselőtestületi hatáskör nem ruházható át.

 

 

 

 

 

 

 

A körjegyző jogállásáról

 

25.§

 

(1)  A képviselőtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására  Babosdöbréte és  Böde  községek képviselőtestületeivel közösen egységes hivatalt hozott létre.           A hivatal elnevezése: „  Babosdöbréte,  Böde és Hottó Községek Körjegyzősége”. A Hivatal székhelye: Babosdöbréte község.

(2)  A körjegyzőség önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, belső szervezeti egységekre nem tagolódik.

(3)  A körjegyzőség hivatali létszámát, működésének részletes szabályait, a helyettesítés, kiadmányozás szabályait, a körjegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait, az ügyfélfogadás rendjét, a hivatal  feladat és hatásköreit a Körjegyzőség  SZMSZ-e tartalmazza. A körjegyző ügyfélfogadási rendjét az 5. számú melléklet tartalmazza.  

(4)  A körjegyzőség ügyrendjének tervezetét a körjegyző készíti el, és terjeszti jóváhagyásra a képviselőtestületek együttes ülése elé.      

(5)  A körjegyzőséget létrehozó képviselőtestületek együttes ülése dönt:

a)      a körjegyző kinevezéséről, fegyelmi büntetés kiszabásáról,

b)      a körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról,

c)      a körjegyzőség költségvetéséről, költségvetésének módosításáról,

d)     a körjegyzőség gazdálkodásának, féléves, háromnegyed éves gazdálkodásáról készült beszámoló elfogadásáról, az éves zárszámadás elfogadásáról,

e)      a vagyon-nyilatkozattételi kötelezettséggel járó munkakörök meghatározásáról,

f)       a köztisztviselők szociális jóléti, kulturális egészségügyi juttatásairól,

g)      a körjegyzőség éves munkájáról szóló beszámoló elfogadásáról,

h)      a köztisztviselői teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokról.

(6)  A körjegyzővel kapcsolatos munkáltatói jogokat az érintett képviselőtestületek együttesen, az egyéb munkáltatói jogokat Babosdöbréte község polgármestere gyakorolja azzal, hogy döntéséhez, intézkedéséhez az alapító önkormányzatok polgármestereinek egyetértése szükséges.

(7)  A körjegyzőség működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesteri a körjegyző részvételével rendszeresen tartanak megbeszéléseket.

(8)  A körjegyző feladat- és hatáskörében:

a)      ellátja a képviselőtestületek, bizottságok, és a képviselők működésével kapcsolatos feladatokat, illetve ezek ellátásáról gondoskodik,

b)      előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c)      köteles a körjegyzőséghez tartozó települések képviselőtestületi ülésein, bizottsági ülésein – személyesen vagy megbízottja útján részt venni, és ott a szükséges felvilágosításokat megadni,

d)     évente beszámol a képviselőtestületek együttes ülésén a körjegyzőség munkájáról,

e)       rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő új, illetőleg módosított jogszabályokról.

 

 

A körjegyző helyettesítése

 

26.§

 

(1) A körjegyző helyettesítését a pénzügyi főelőadó látja el.

 

(2) Feladatkörét a körjegyző határozza meg, melyről tájékoztatja a képviselőtestületet.

 

 

 

 

A  társulások

 

A képviselőtestület társulásokra, és együttműködésre vonatkozó általános szabályai

 

 

27.§

 

 

(1)  Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében  társulásokban vesz részt.

(2)  A képviselőtestületi társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 41.§ -  44.§ és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXIV. tv. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(3) Az önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:

a)      Önkormányzati Társulás Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztítótelep fejlesztésére

A társulás székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 17-19.

g)   Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

      A társulás székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Kossuth u 17-19.

h)  Önkormányzati Társulás Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérség települési      

      szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására

   A társulás székhelye: Zalabér, Rákóczi u. 2.

(4) Az önkormányzat részéről a társulásokba delegált képviselők névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

(5) A képviselőtestület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(6) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a)      a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b)      a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c)      a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása,

d)     a kulturális javak megóvása és fejlesztése.

 

 

 

 

 

 

VIII. fejezet

 

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok

 

28.§

 

(1)   A képviselőtestület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás, és népi kezdeményezés rendjét.

(2)   A képviselő-testület szükség szerint, de  legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást hív össze.

(3)   A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselőtestülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4)   A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselőtestület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell

 

 

IX. Fejezet

 

Az önkormányzat gazdasági alapjai

 

Az önkormányzat vagyona

 

29.§

 

(1)   Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja:

a)      forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b)      a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét a vagyonrendelet melléklete tartalmazza.

(2)   Az önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vállalhat, ennek ellenjegyzésére a körjegyző jogosult.

(3)   A polgármester tartós akadályoztatása esetén kötelezettségvállalásra, utalványozása az alpolgármester jogosult. A polgármester, és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén pedig az ezzel megbízott képviselő jogosult.

 

Az önkormányzat költségvetése

 

30.§

 

(1)   A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló Kormány rendelet,  a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A körjegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési koncepcióját, és a rendelettervezetét, melyet a polgármester terjeszt a képviselőtestület elé.  A koncepciót a képviselőtestület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés készítés további munkálatairól. 

(3)  A költségvetési koncepció összeállítása előtt a körjegyző  áttekinti az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítja az önkormányzat költségvetési koncepcióját

(4) A  helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül:

a) az önkormányzat és az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételei forrásonként - a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben;

b) a működési, fenntartási előirányzatok önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve;

c) a felújítási előirányzatok célonként;

d) a felhalmozási kiadások feladatonként;

e) az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben

1. az általános, és

2. a céltartalék (ezen belül elkülönítetten a költségvetési törvényben előírt államháztartási tartalék képzésére szolgáló előirányzat);

f) éves létszámkeret önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként;

g) a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban;

h) a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatása tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban;

i) az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat-felhasználási ütemterv;

j) elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások.

(5) A körjegyző a rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, írásban rögzíti.   

(6) A polgármester a képviselőtestület elé terjeszti a rendelettervezetet.

(7) A Körjegyzőség költségvetése - mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése - a körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel.

(8) A körjegyzőség, valamint a Csukás István Nevelési és Gyermekközpont költségvetéséről a fenntartásban érintett önkormányzatok - saját költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülésük előtt - együttes testületi ülésen döntenek.

(9) A zárszámadási rendelettervezetet a jegyző készíti el. A rendelet tervezetet a  költségvetési évet követő 4 hónapon belül a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

(10) A költségvetési rendeletben megállapított előirányzatok évközi módosítására szükség szerint a  polgármester tesz javaslatot. Az előirányzatok módosításáról a testület rendelettel dönt.

 

Államháztartásról szóló 1992 évi XXXVIII.  törvény 118. §-ban írtak végrehajtására vonatkozó szabályok

 

 

31.§

 

(1) Az önkormányzat költségvetésének előterjesztésekor a képviselőtestület részére tájékoztatásul az alábbi mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indoklással együtt – bemutatni:

a)      a helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását,

b)      a helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét,

c)      többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

d)     közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást.

(2) A helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét az alábbi tartalommal kell összeállítani: A mérlegnek a vonatkozó év és az előző év várható, valamint az azt megelőző év tényadatait kell tartalmaznia.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában írt többéves kihatással járó döntések számszerűsítéséről szóló táblázatot kiemelt előirányzatonként részletezve, felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat pedig feladatonként kell bemutatni. A kimutatásnak a vonatkozó év terv, valamint az azt követő három év várható adatait kell tartalmazni.

(4)  Az (1) bekezdés d) pontjában írt közvetett támogatásokat az alábbi részletezettségben kell bemutatni: 

a) ellátottak térítési díjának, illetve kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege;

b) lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege;

c)    helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként;

d) helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege;

e) egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.

 

 

32.§

 

(1) A helyi önkormányzat zárszámadásának előterjesztésénél a képviselőtestület részére a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indoklással együtt- bemutatni:

a) az önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását,

b) az önkormányzat összevont költségvetési mérlegét,

c) adósság állományát lejárat, eszközök, bel-és külföldi hitelezők szerinti bontásban,

d) vagyonkimutatást,

e) többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, 

f) közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást.

(2) A helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét az alábbi tartalommal kell összeállítani: A mérlegnek a vonatkozó év terv, és tény, illetve az előző év tényadatait  kell tartalmazni.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában írt kimutatást tárgyévre vonatkozóan kell elkészíteni, melyben be kell mutatni a hosszú lejáratú kötelezettségek (a mérleg legalább római számmal jelzett forráscsoportonkénti) évenkénti törlesztő részleteit, a tárgyévet követő 1; 2; 3; 4; 5, évben 6. és ezt követő években együtt az éven túli hosszú lejáratú kötelezettségeket összesen, az adósságállományt összesen, mindezeket  bel és külföldi hitelezők szerinti bontásban.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában írt vagyonkimutatás a mérleg legalább római számmal jelzett eszköz, illetve forráscsoportonkénti – kivéve a tárgyi eszköz illetve befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti – tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon bontásban.

A vagyonkimutatásban a könyvviteli mérleg vonatkozó adatain túlmenően még be kell mutatni:

-   a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát,

-   az önkormányzat tulajdonában lévő a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát, (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat),

-   a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség – illetve garanciavállalással kapcsolatos függő követeléseket.

(5) Az (1) bekezdés e) pontjában írt többéves kihatással járó döntések számszerűsítéséről szóló táblázatot kiemelt előirányzatonként részletezve, a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat pedig feladatonként kell bemutatni. A kimutatásnak a vonatkozó év eredeti és módosított előirányzatát, tényadatát, valamint az azt követő három év várható adatait kell tartalmazni.

(6)  Az (1) bekezdés f) pontjában írt közvetett támogatásokat az alábbi részletezettségben kell bemutatni: 

a) ellátottak térítési díjának, illetve kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege;

b) lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege;

c)    helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként;

d) helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege;

e) egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.

 

 

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

 

32.§

 

(1)   Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a körjegyzőség látja el. E körben különösen:

a)      a PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a pénzforgalmi információt s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Zala megyei Területi Hivatala részére.

b)      beszedi az önkormányzat bevételeit,

c)      gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

d)     biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könvvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja az önkormányzat valamint a saját számlarendjét,

e)      biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

f)       elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

 

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

 

33.§

 

(1)   Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2)   Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselőtestület belső ellenőr útján látja el.

(3)Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a  képviselőtestület a  Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás útján gondoskodik. A társulás ezen feladatot saját feladatellátásában biztosítja.

X. fejezet

 

A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata

 

34. §

 

(1)   Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül – a 2001. évi CII. törvény melléklete szerinti – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2)   Az önkormányzati képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének a fent hivatkozott törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.

(3)   A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásához kapcsolódóan juttatásokban nem részesülhet.

 

35.§

A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

 

36.§

(1) Az önkormányzati képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. 

(2) Az önkormányzati képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi- és Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottság tagjai tekinthetnek be  ellenőrzés céljából.

(3) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi és Vagyonnyilatkzatkezelő Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottság felhívására az önkormányzati képviselő, a polgármester köteles a  saját, illetve a  hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat  haladéktalan írásban bejelenteni.

(5) Az azonosító adatokat csak az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő   Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.

 

 

 

 

37.§

 

 A bizottságnak a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatainak ellátása során működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság  biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét, a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

 

 

38.§

 

 

A képviselő-testület keresetet nyújthat be a polgármester ellen – az önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz – polgármesteri tisztségének megszüntetése érdekében akkor is, ha a polgármester vagyonnyilatkozat-tételei kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a valóságnak nem megfelelően teljesíti.

 

XI. fejezet

 

Záró rendelkezések

 

39.§

 

 

(1) Jelen szabályzat 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) A szabályzat mellékleteinek folyamatos vezetéséről kiegészítéséről a körjegyző gondoskodik.

A szabályzatot a körjegyzői hivatalban és a könyvtárban bárki megtekintheti.

 

(3) A szabályzat mellékletei:

a.)    1.számú melléklet: A képviselőtestület által  átruházott hatáskörök;

b.)    1. számú függelék: A képviselőtestület tagjainak névsora, lakcíme;

c.)    2. számú függelék: A képviselőtestület bizottságai tagjainak neve, címe;

d.)   2.számú melléklet: A polgármester munkarendje;

e.)    3. számú függelék: az önkormányzati társulásba  delegált személyek neve, címe;

f.)     3.számú melléklet: A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásának rendje.

g.)    4. számú melléklet: Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség meghatározása

h.)    5. számú melléklet: A körjegyző ügyfélfogadási rendje

 

(4)   E szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hottó Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított 2/2007. (II.15.) önkormányzati rendelete.

 

Hottó, 2011. november 15.

 

 

 

                            Vincze Ferenc                                        Fazekas István

                             polgármester                                               körjegyző

 

 

A rendelet kihirdetve: 2011. november 16.  napján.

 

 

 

 

                                                                              Fazekas István

                                                                                  körjegyző

 

1. számú melléklet

 

 

A képviselőtestület által átruházott hatáskörök

 

 

 

Polgármesterre átruházott hatáskörök:

 

 

 

1.)    Szociális igazgatást érintően:

 

-          dönt a temetési segélykérelmek ügyében

-          elrendeli a köztemetést

-          dönt átmeneti segélykérelmek ügyében.

 

 

 

      2.) Gyámügyi igazgatást illetően:

 

A képviselőtestület által a tankönyvtámogatásra megállapított pénzügyi keret figyelembevételével  hivatalból dönt a tankönyvtámogatásról, az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról szóló többször módosított 11/2008.(XII.31.) számú rendeletben írtak figyelembevételével.

- dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatások odaítéléséről.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. számú függelék

 

 

  

  

 

A képviselőtestület tagjainak névsora, lakcíme

 

NÉV	BEOSZTÁS	LAKCÍM
Vincze Ferenc	Polgármester	8991 Hottó, Petőfi S. u. 27/A.
Bogár Ferenc	Alpolgármester	8991 Hottó, Dózsa Gy. u. 4.
Kóródi János Csaba	Képviselő	8991 Hottó, Fő utca 40.
Halász László	Képviselő	8991 Hottó, Dózsa Gy. u. 3/A.
Kovács László	képviselő	8991 Hottó, Kossuth L. u. 8.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.számú függelék

 

 

A képviselőtestület állandó bizottságai tagjainak neve, és címe

 

 

 

 

Ügyrendi- és Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottság:

 

 

 

 

 

NÉV		BEOSZTÁS	LAKCÍM
Halász László	Képviselő	bizottsági elnöke	8991 Hottó, Dózsa Gy. u. 3/A.
Kóródi János Csaba	Képviselő	bizottsági tag	8991 Hottó, Fő utca 40.
Kovács László	Képviselő	bizottsági tag	8991 Hottó, Kossuth L. u. 8.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.számú melléklet

 

 

 

A polgármester munkarendje

 

 

 

 

A polgármester tiszteletdíjasként látja el megbízatását.

 

A polgármester Irodája, mely egyben az önkormányzat hivatali helyisége is, Hottó, Szabadság tér 2. szám alatt található.

 

 

A polgármester fogadóórája:

minden hónap első hétfőjén 18 órától 19 óráig.

 

 

 

A polgármester munkáltatója Hottó Község Önkormányzati Képviselőtestülete.

A foglalkoztatásával kapcsolatos iratok, dokumentumok aláírására a képviselőtestület döntését követően az  alpolgármester jogosult.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. számú függelék

 

 

 

Önkormányzati társulásba delegált személyek neve, címe

 

 

 

Társulás neve	Delegált személy neve	beosztása	Lakcíme
Észak-Nyugat Zalai Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzatok társulása	Vincze Ferenc	polgármester	Hottó, Petőfi S. u. 27/A.
Önkormányzati Társulás Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztítótelep fejlesztésére	Halász László	képviselő	Hottó, Dózsa Gy. u. 3/A.
Önkormányzati Társulás Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérség települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására	Vincze Ferenc	polgármester	Hottó, Petőfi S. u. 27/A.
Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás	Vincze Ferenc	polgármester	Hottó, Petőfi S. u. 27/A.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. számú melléklet

 

 

A  vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásának rendje

 

 

A nyilvántartás szabályai

 

1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartást az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatkezelő (a továbbiakban: Bizottság) vezeti. A nyilvántartásokat évenként kell vezetni.

 

2. A Bizottság elnöke – a Körjegyzőségen keresztül - gondoskodik a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványok beszerzéséről.

 

3. A bizottság a megválasztott képviselők számára a megválasztást követő 7 napon belül írásos tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükről, a kötelezettség elmulasztásának következményeiről.

 

4. A tájékoztatással egyidőben adatszolgáltatást kér a képviselőktől és a polgármestertől a velük egy háztartásban lévő hozzátartozóik számáról és nevéről. (Az adatszolgáltatás határideje 5 nap.)

 

5. A bizottság a hozzá visszaérkező adatszolgáltatásokat nyilvántartásba veszi.

 

6. A bizottsághoz visszaérkezett adatszolgáltatás alapján, azok beérkezését követő 3 napon belül a képviselők, illetve a polgármester rendelkezésére bocsátja a vagyonnyilatkozat nyomtatványokat:

- a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozat nyomtatványát személyenként 2 példányban, valamint

- a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot a hozzátartozók számának megfelelően 2-2 példányban.

A nyomtatvány első példányát a bizottságnak kell leadni, míg a második példány a vagyonnyilatkozatot adó személy példánya.

 

7. A bizottság gyűjti a képviselők, illetve a polgármester vagyonnyilatkozatát, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat.

 

8. A bizottság a beérkezett vagyonnyilatkozatokat nyilvántartásba veszi, feltünteti a  vagyonnyilatkozatok beérkezési időpontját.

 

9. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt 7 nappal áttekinti a nyilvántartását, és figyelmezteti azt a képviselőt illetve a polgármestert, aki még nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.

A felszólítás célja, hogy a kötelezettségüknek határidőig eleget tudjanak tenni.

 

10. A bizottság a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejártakor ellenőrzi a nyilvántartását.

A jogkövetkezmények ismertetése mellett ismételten felszólítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre azokat, akik ezen kötelezettségüknek határidőre nem tettek eleget.

(Amennyiben a hozzátartozói vagyonnyilatkozat hiányzik, akkor is az érintett képviselőt, polgármestert kell felszólítani a kötelezettség teljesítésére.)

 

11. A Bizottság elnöke a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata nyilvánosságát biztosítja. A vagyonnyilatkozatok megtekintésének módjáról, feltételeiről a Bizottság elnöke a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.

A vagyonnyilatkozatok bizottsági példányait páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben kell őrizni a nyilvántartásokkal együtt.

 

12. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat szintén a Bizottság őrzi. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, ezért azokat elkülönítetten kell kezelni. Az őrzésük páncélszekrényben, illetve tűzbiztos lemezszekrényben történhet. A tárolóhely kulcsaihoz csak a Bizottság elnöke férhet hozzá.

 

A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő, polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

 

A volt képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell.

 

 

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás:

 

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban  foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése.

 

2. A képviselő-testülethez, polgármesterhez, önkormányzati hivatalhoz beérkezett, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul át kell adni a Bizottságnak.

 

3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye.

Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

 

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

 

4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából a Bizottság az azonosító adatok írásbeli közlésére szólítja fel az érintett képviselőt, polgármestert.

 

5. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással érintett személyt az eljárás során meghallgathatja.

A meghallgatásról és a vagyonnyilatkozat egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

 

6. A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásáról jegyzőkönyvet készít.

 

 

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás nyilvántartásai:

 

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárási cselekményekről nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

            - az eljárás kezdeményezésének idejét,

            - az eljárás kezdeményezőjének nevét,

            - az eljárás kezdeményezésének okát – röviden,

            - az eljárás kezdeményezésének elutasítására vonatkozó megjegyzéseket,

- az eljárás lefolytatása érdekében az azonosító adatok kérésének és azok visszaérkezésének időpontját,

- az eljárás eredményét,

- az eljárás eredményéről a képviselő-testület tájékoztatásának időpontját.

 

2. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódva nyilvántartást kell vezetni a vagyonnyilatkozatokba való betekintésről. A nyilvántartásba fel kell jegyezni:

- a betekintés időpontját,

            - a betekintés okát,

            - a betekintő nevét, minőségét,

            - a betekintő aláírását.

 

Az adatvédelmi szabályok:

 

A Bizottság a felállítását követő 15 napon belül elkészíti a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és kezelése, valamint az ellenőrzés lefolytatásához szükséges azonosító adatok védelmét szolgáló Adatvédelmi szabályzatát. A szabályzatot a Bizottság valamennyi tagjának alá kell írnia.

 

 

 

                                                                 Vincze Ferenc

polgármester

 

 

 

 

 

4. számú melléklet

 

 

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi LII. törvény alapján

 

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség  meghatározása

 

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvényben meghatározottak alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggésben az alábbiak szerint kell a vagyonnyilatkozattételi kötelezettségnek eleget tenni:

 

A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat külön Szabályzat határozza meg.

 

 

 

 

 

                                                                                                                             5. számú melléklet

 

 

A körjegyző ügyfélfogadási rendje:

 

Babosdöbréte községben       hétfő, kedd, csütörtök           8,00 órától 16,30 óráig

Böde községben                       péntek                                    8,00 órától 12,00 óráig

Hottó községben                      szerda                                    8,00 órától 16,30 óráig