Önkormányzati Rendeletek

HOTTÓ KÖZSégi Önkormányzat Képviselô-testületének
4/2012. (ii.23.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátások helyi szabályairól

 

 

Hottó Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1),  32. § (3), 37. § (1) d) pont, 37/A. § (3), 38. § (9), 43/B. (1), 45. § (1), 46. § (1), 50. § (3) és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. A rendelet célja

 

1.§ E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és megőzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját. 

 

2. Eljárási rendelkezések

 

2.§ (1) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében – ha e rendelet eltérően nem szabályoz – az első fokú szociális feladat és hatásköröket

a) önkormányzati hatósági jogkörben eljárva a képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester,

b) államigazgatási hatósági jogkörben eljáva a körjegyző

gyakorolja. 

(2) Az átmeneti segély,   a köztemetés elrendelése, a temetési segély megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) Az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a lakásfenntartási támogatás, a Szt. 41. §. (1) valamint a 43/A.§.(1) bekezdés szerinti ápolási díj, a közgyógyellátás megállapítása, felülvizsgálata, és megszüntetése, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása a körjegyző hatáskörébe tartozik.

 

3.§ (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelmre, vagy hivatalból indulhat.

(2) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban, vagy írásban Babosdöbréte, Böde és Hottó Községek Körjegyzőségénél ( továbbiakban: körjegyzőség) lehet előterjeszteni.

(3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkozni kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők

a) természetes személyi adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve),

b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,

c) az igényelt szociális ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,

d) a társadalombiztosítási azonosító jeléről,

e) jövedelemi viszonyairól,

f) az Sztv-ben és e rendeletben meghatározott esetekben, vagyoni viszonyairól.

(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a körjegyzőség általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(6) A kérelemnek teljes egészében helyet adó elsőfokú döntés esetén ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(7) A körjegyzőség a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

(8) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg lehet állapítani.

 

4.§ (1) Az igénylő köteles szociális és anyagi helyzetének feltárásában közreműködni. Így az Szt.4.§-ának megfelelő jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat, költségeket igazoló okmányokat, számlákat a kérelemmel együtt rendelkezésre bocsátani.

(2) A szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén az érdekelt köteles nyilatkozni arról, hogy saját ellátására tartási-, öröklési- vagy életjáradéki szerződést kötött-e.

(3) Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból van jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében a Körjegyzőség kérheti az NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.

(4) A Körjegyzőség az érdekelt szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság előtt ismertek.

(5) Amennyiben az érdekelt az Szt-ben valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a  kérelmet el kell utasítani.

 

5.§ (1) Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni az Szt.4. § (1) bekezdés i.) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat.

(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni

a)    az időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása , az (alanyi és méltányossági) ápolási díj,  a (normatív és méltányossági) közgyógyellátás esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormány rendelet (továbbiakban: Szvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon,

b)   egyéb ellátások esetében e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon

saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól. A kérelemhez  csatolni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

(3) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmezô a kérelem benyújtását megeőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

 

6.§ A vagyoni helyzettől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni

a) aktív korúak ellátása iránti kérelem esetén az Szvhr. 1. mellékletében meghatározott formanyomtatványon, 

b) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai,

illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

7. § A pénzbeli ellátások közül az alkalmankénti ellátások a döntésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül, a havi rendszeres szociális ellátás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatás a határozat jogerőre emelkedését követően a tárgyhót követő hó 5. napjáig a házipénztárból,  kézbesítő útján készpénzben, folyószámlára utalással, vagy postai úton folyósítandóak.

8.§ (1) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne amely a kötelezett illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(2)  Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének másfélszeresét, egyéb esetben a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában  meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.

(3) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

 

 

3. Az ellátások rendszere, az ellátások finanszírozása

 

9.§ (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására az Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2) Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

   

a) méltányossági ápolási díj,

b) átmeneti segély,

c) temetési segély,

d) köztemetés,

e) méltányossági közgyógyellátás után fizetendő térítési díj.

 

(3) Részben önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

a) időskorúak járadéka,

b) rendszeres szociális segély,

c) foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

d)  alanyi jogú ápolási díj.

 

 

4. Pénzbeli ellátások

 

Rendszeres szociális segély

 

10.§ (1) Rendszeres szociális segélyre jogosult az Szt.37.§ (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl az az aktív korúak ellátására jogosult személy aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt

a)  fogyatékos gyermeket nevel, súlyos, tartósan beteg hozzátartozó ápolásáról gondoskodik,  amennyiben nem részesül ápolási díjban. A fogyatékosságot, a hozzátartozó betegségét  háziorvosi/szakorvosi véleménnyel kell igazolni.

b) az Országos Rehabilitációs, és Szociális Szakértő Intézet ( továbbiakban: ORSZI) vizsgálata szerint legalább 40 %-os egészségkárosodás áll fenn. Az állapot fennállását ORSZI szakvélemény másolatával kell igazolni.

c)  munkavégzést akadályozó krónikus, vagy pszichés betegséggel, szenvedélybetegséggel küzd, de nem rendelkezik az ORSZI által megállapított munkaképesség csökkenéssel. A betegség fennállását szakorvosi véleménnyel kell igazolni.

(2) Az (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély az (1) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg.

 

Rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettsége

 

11.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult – kivéve az Szt.33. § (1) bekezdés a)-c) pontjában írt személyt – a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles az önkormányzat által kijelölt szervvel, a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény Zalaegerszegi intézményegységének családsegítő szolgálatával (továbbiakban: családsegítő szolgálat) együttműködni.

 (2) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a családsegítő szolgálatot felkeresni.  

(3) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából megjelenni,

b) a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül az együttmőködésre kijelölt szervvel írásban megállapodást kötni az együttműködés tartalmáról,

c) a beilleszkedési program számára előírt típusában részt venni,

d) havonta 1 alkalommal az együttmőködésre kijelölt szervnél az általuk meghatározott időpontban megjelenni.

 

 

 

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül bejelenteni az együttműködésre kijelölt szerv felé. Az akadályoztatás okát köteles hitelt érdemlő módon igazolni.

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbiak:

a) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,

b) szociális életvezetési tanácsadás,

c) mentálhigiénés tanácsadás,

d) munkavállalási tanácsadás,

e) iskolai végzésnek megfelelő oktatás, képzés felkutatása, közvetítése,

f) egyéb ellátásba juttatás segítése.

(6) A beilleszkedési programnak tartalmaznia kell a tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen az, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg. Az egyén beilleszkedési programja több típusú program elemeit is tartalmazhatja, ha azok együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény.

(7) Az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyre jogosult személy megszegi, ha neki felróható okból az (4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(8) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a családsegítő szolgálat nyolc napon belül írásban felszólítja a mulasztás nyolc napon belül történő pótlására. Aki a határidőt önhibájából mulasztotta el, vagy akinek a mulasztás ténye később jutott tudomására, az a mulasztását a tudomásra jutástól, illetve akadályoztatása esetén az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül igazolhatja, egyidejűleg pótolnia kell az elmulasztott cselekményt. 

(9) A családsegítő szolgálat  legkésőbb a mulasztástól, vagy az együttműködési kötelezettség megszegésétől számított 15 napon belül jelzi a jegyzőnek ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget.

 

 

Ápolási díj

 

 

12.§ (1) A képviselőtestület   méltányossági ápolási díjat állapíthat meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a)  a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény   (továbbiakban: Ptk.)  685. § b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,

b)   az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi  nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. 

 (2) A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) a háziorvos által kiállított, az Szvhr. 5. melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt,

b) e rendelet 1. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot,

c) e rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot

 

(3) Az ápolási díj összege független az ápoltak számától.

(4) A méltányossági ápolási díj megállapítása előtt minden esetben környezettanulmányt kell lefolytatni

(5) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

 

 

 

Átmeneti segély

 

 

13.§ (1) A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester  a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segély nyújthat.

(2)   Az átmeneti segély adható alkalmanként ( eseti segély)  és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély létfenntartásra, továbbá gyógyszertámogatásként, az egészségbiztosítás által nem vagy részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, illetve egyéb, alkalmanként jelentkező többletkiadások részbeni vagy teljes mértékű fedezésére adható.

(3)   Eseti átmeneti segély annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét egyedül élő esetén kétszeresét és a kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élők életkörülményei indokolják. E jövedelemhatártól a döntést hozó különös méltánylást érdemlő esetben - 50 %-al eltérhet.

(4)   Különös méltánylást érdemlő esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet, ha az igénylő

a)     65 éven felüli nyugdíjas,

b)    balesetet szenvedett vagy elemi kár érte,

c)     betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt.

(5)   Az eseti segély egyszeri összege – rászorultságtól függően - legfeljebb 25 ezer forintig állapítható meg. Egy naptári éven belül ugyanaz a személy három havonként, de legfeljebb évente négy alkalommal részesíthető eseti segélyben. Elemi kár esetén a károsultnak 100 000 Ft-ig terjedő támogatás nyújtható.

(6)   Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezést állapítanak meg, fel kell sorolni a későbbi folyósítások összegét, és időpontját is.

(7)   Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a jogosult a segélyt nem rendeltetésszerűen használná fel, az kiadható részben vagy egészben természetben, valamint elszámolási kötelezettséggel. A természetbeni ellátás lehet élelmiszer, tüzelő, ruházat, közüzemi díjak kifizetése, stb.

(8)   A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben, postai utalással, illetve önkormányzati kézbesítő útján történhet.

(9) Az eseti segély iránti kérelmet e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá,

b)   a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát.

 

14.§ (1) Folyamatos segély állapítható meg elsősorban annak a rászorulónak, aki

a.) nyugdíjra jogosult, de annak folyósításáig ellátatlan, így létfenntartása veszélyeztetve van,

b.) pályakezdő munkanélküli, aki munkanélküli ellátásra nem jogosult és önhibáján kívül nem tud elhelyezkedni,

c.) rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, más szociális ellátásra nem jogosult.

 

(2) Folyamatos segély legfeljebb 12 hónapra, de ezen belül rövidebb időtartamra is megállapítható.

 

(3)  A folyamatos segély havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át.

 

(4) Folyamatos segélyben részesíthető az a rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező is, akinek megélhetése önhibáján kívül tartósan veszélyeztetve van. A kérelmek elbírálásánál a 13.§ (3) bekezdésben foglalt jövedelmi határok az irányadók.

 

15.§ (1) A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester az átmeneti segélyt kamatmentes kölcsön formájában is nyútjhatja.

(2)   Kamatmentes kölcsön formájában az átmeneti segély legfeljebb 12 hónapos visszafizetési kötelezettséggel adható, ha a kérelmező valószínüsíti, hogy a kölcsön összegét ezen időtartam alatt vissza tudja fizetni.

(3)   Ugyanannak a személynek újabb kölcsön csak abban az esetben adható, ha az előző kölcsön összegét már visszafizette.

(4)   A kölcsön  megitélésének feltétele, hogy a rászoruló családjában az egy főre jutó jövedelem az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetén kétszeresét ne haladja meg.

(5)   A kölcsön összege a 100 000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(6)   A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés idôtartamáról, feltételeirôl továbbá – amennyiben a kölcsön összege az 50 000 forintot meghaladja – a visszafizetés biztosítására a kérelmezô ingatlanára jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

(7)   A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerzôdést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is. A jogosulttal történô szerzôdéskötés a  kérelmet elbíráló bizottság elnökének a hatáskörébe tartozik.

(8)   A kamatmentes kölcsön iránti kérelmet e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b)  e rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(9) A szociális kölcsön célirányos felhasználásáról a jogosult a pénz folyósításától számított legkésőbb 6 hónapon belül számlákkal köteles elszámolni. Nem rendeltetésszerű felhasználás, illetve elszámolás hiánya esetén a kölcsönben részesülő egyösszegben köteles a hátralékot visszafizetni, valamint 5 évig nem részesülhet szociális kölcsönben.

 

 

Temetési segély

 

 

16.§ (1) A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester temetési segélyt állapíthat meg annak az igénylőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mndenkori legkisebb összegének 300 %-át  nem haladja meg.

(2) A temetési segély összege:

a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át 25 000 Ft,

b) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  200 %-át meghaladja, de nem éri el 300 %-át 20 000 Ft.

(3) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséről olyan személy gondoskodik, akinek lakóhelye nem az önkormányzat illetékességi területén van, részére temetési segély akkor állapítható meg, ha:

a)     a temetési segély feltételeinek egyébként megfelel továbbá,

b)    lakóhelyén temetési segélyben nem részesülhet és

c)     vélelmezhető, hogy egyébként az eltemettetésrôl az önkormányzatnak kellene gondoskodnia köztemetés formájában.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában írt feltétel megléte iránti igazolás beszerzése a Körjegyzőség feladata.

(5) A temetési segély iránti kérelmet e rendelet 6. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a)    e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója (házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére) nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az Szvhr. 32. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az igénylőnek vissza kell adni.

(6) A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben  a határozatban elô kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülô nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszemûen vette igénybe.

(7) A körjegyző minden év november 30-áig köteles kimutatást kérni a helyi temetést bonyolító vállalkozótól a legolcsóbb helyi temetés költségének összegéről.

 

 

 

 

 

 

 

5. Természetben nyújtott ellátások

 

Köztemetés

 

 

17.§ (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Szt. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való teltemettetéséről.

(2)   Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.

(3)   A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a Zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft. Kegyelei Ágazatának tárgyévi számítása alapján kerül meghatározásra amelynek összege 2012. évben 180.000,- Ft.

(4)   A köztemetés költségének megérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

 

 

 

 

Méltányossági közgyógyellátás

 

 

18.§ (1) A jegyző méltányosságiból közgyógyellátásra jogosultságot állapíthat meg annak a szociálisan  rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel.

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200 %-át, egyedülálló illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében 250 %-át,

b) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének:

ba) egyedül élő esetén 15 %-át,

bb)  két- vagy több főből álló család esetén 20 %-át.

(2) A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a)    az Szvhr. 10. melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását,

b)   az Szvhr. 9. mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát.

(3) A hatáskör gyakorlója további eljárása során az Szt. és a Szvhr. közgyógyellátására vonatkozó hatályos rendelkezései alapján kötelesek eljárni. 

 

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

 

 

19.§ (1) A jegyző – egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki az Szt. 54. §-ában foglalt feltételeknek megfelel.

 (2) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság iránti kérelmet e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell 

a) a jövedelemnyilatkozatban  feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát továbbá,

b) az Szvhr. 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

 

 

6. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

 

 

20.§ (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

a)     étkeztetés,

b)     házi segítségnyújtás,

c)     családsegítés,

d)     jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

e)     nappali ellátás.

(2) Az (1) bekezdésben írt szociális alapszolgáltatások biztosítása.a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény útján történik.

(3) Az (1) bekezdésben írt szociális alapszolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról,  valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendeletet a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási megállapodásában írtak szerinti önkormányzat alkotja meg, az Szt. 92 §-a alapján.

 

 

Záró rendelkezések

 

21.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti:

a.) Hottó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2008. (XII.31.) önkormányzati rendelet 1-15.§-a, 16.§ (1) bekezdése, 16.§ (2) bekezdés a.) b.) pontja, (4) bekezdése, (6) bekezdés a.) b.) pontja,17.§ (1) (2) bekezdése, (3) bekezdés a.) b.).c.) pontja, (4) bekezdése, (5) bekezdés b.) c.) e.) f.) g.) h.) pontja, 18.§-a, 19.§-a, 20.§-a, 21.§-a, 22.§-a, 23.§-a, 24.§-a, 25.§-a, 26.§-a, 27.§-a, 28.§-a, 29.§-a, 30.§-a, 31.§-a, 32.§-a, 33.§-a, 34.§-a, 35.§-a, 36.§-a, 37.§-a, 38.§-a, 39.§-a, 40.§-a, 41.§-a, 46.§-a, 47.§-a, 48.§-a, 49.§-a, 50.§-a, 51.§-a, 52.§-a, 53.§-a, 63.§-a, 64.§-a, 65.§-a, 66.§-a, 67.§-a, 68.§-a, 69.§-a, 70.§-a, 71.§-a, 72.§-a, 73.§-a, 74.§-a, 75.§-a, 76.§-a, 77.§-a.

b.) Hottó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2009.(VI.25.) önkormányzati rendelete.

c.) Hottó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010. (IV.16.) önkormányzati rendelete,

d.) Hottó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2011.(III.18.) önkormányzati rendelete.

                         

 

 

Hottó, 2012. február 22.

 

 

 

 

 

                             Vincze Ferenc                                             Gothárdné Baumgartner Anikó

                             polgármester                                                           körjegyző

 

 

 

Záradék:

A rendelet 2012. február 23. napján kihirdetésre került.

 

 

 

Gothárdné Baumgartner Anikó

körjegyző

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                 1. melléklet a 4/2012. (II.23.) önkormányzati rendelethez

 

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

Jövedelem  típusa

 A kérelmező

A kérelmezővel                                                              közös háztartásban élő

Összesen

házastárs   (élettárs)

egyéb rokon          

nettó jövedelme (Ft/hó)

Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb munkaviszonyból származó jövedelem

 

 

 

 

 

 

Társas vagy egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és önálló tevékenységből származó jövedelem

 

 

 

 

 

 

Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem

 

 

 

 

 

 

Táppénz és gyermekgondozási támogatások (terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES, GYVT, családi pótlék, gyermektartásdíj)

 

 

 

 

 

 

Nyugdíj és egyéb nyugdíjszerű ellátások (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági, özvegyi, szülői nyugdíj; árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék)

 

 

 

 

 

 

Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, bérpótló juttatás,  ápolási díj, adósságcsökkentési támogatás, munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás)

 

 

 

 

 

 

Egyéb jövedelem (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozási díj, végkielégítés, életjáradékból, föld és egyéb ingatlan bérbeadásából származó jövedelem)

 

 

 

 

 

 

Jövedelem összesen:

 

 

 

 

 

 

Az összes jövedelmet csökkentő tényezők (gyermektartásdíj, egyéb rokontartás címén fizetett tartásdíj)

 

 

 

 

 

 

ÖSSZES NETTÓ JÖVEDELEM

 

 

 

 

 

 

EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM

 

 

 

 

 

 

A jövedelemről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást vagy annak másolatát                               a kérelemhez mellékelni szükséges.

 

 

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

 

___________________, 20____, ______________hó ____nap

_________________________

                                                                                                    Kérelmező aláírása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. melléklet a 4/2012. (II.23.) önkormányzati rendelethez 

 

VAGYONNYILATKOZAT

 

 

I.  Ingatlanok

 

Megnevezés

1.

2.

3.

Ingatlantulajdon fajtája*

 

 

 

Címe

 

 

 

Alapterülete (m2)

 

 

 

Tulajdoni hányada

 

 

 

Szerzési ideje (év)

 

 

 

Becsült forgalmi értéke (Ft)

 

 

 

Haszonélvezeti vagy özvegyi joggal terhelt

igen          nem

igen          nem

igen          nem

 

 

*Ingatlantulajdon fajtái:

 

lakástulajdon, lakótelek-tulajdon, üdülőtulajdon, üdülőtelek-tulajdon, egyéb nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.) termőföldtulajdon, vagy az ingatlantulajdonfajták használata.

 

           

 

II.  Járművek

 

Megnevezés

1.

2.

3.

Fajtája

személygépkocsi      tehergépkocsi

személygépkocsi      tehergépkocsi

személygépkocsi      tehergépkocsi

Típusa

 

 

 

Rendszáma

 

 

 

Évjárata

 

 

 

Szerzés ideje (év)

 

 

 

Becsült forgalmi értéke (Ft)

 

 

 

Hitellel vásárolt

igen          nem

igen          nem

igen          nem

 

 

 

III. Összes vagyontárgy

 

Megnevezés

Ingatlan

Jármű

Összesen

Családi vagyon forgalmi értéke  (Ft)

 

 

 

Egy főre jutó forgalmi     érték  (Ft)

 

 

 

 

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

 

Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

 

____________________, 20____, ______________hó ____nap

 

                             kérelmező aláírása

3. melléklet a 4/2012. (II.23.) önkormányzati rendelethez 

 

 

K é r e l e m

ESETI ÁTMENETI   SEGÉLY megállapítására

 

 

I.   SZEMÉLYI ADATOK

 

Megnevezés

Kérelmező

házastárs (élettárs)

Neve (születési név is)

 

 

Anyja neve

 

 

Születési hely, év, hó, nap

 

 

Családi állapota

 

 

Lakóhelye

 

 

Tartózkodási helye

 

 

Hajléktalan személy esetén a folyósítás helye

 

 

TAJ száma

 

 

Telefonszáma (nem kötelező megadni)

 

 

Bankszámlaszám                                       (ha a folyósítást bankszámlára kéri)

 

 

Folyószámla-vezető pénzintézet

 

 

 

 

   II.   A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI

 

Név

Születési év, hó, nap

Családi kapcsolat

Foglalkozás

1.

 

 

 

 

2.

 

 

 

 

3.

 

 

 

 

4.

 

 

 

 

 

 

III.   A JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ ADATOK

 

N y i l a t k o z a t  a segélyezés indokoltságáról:

 

 

 

 

 

A kérelemhez mellékelni kell:  a többletkiadások hitelt érdemlő bizonyító dokumentumait,                                                  

 

Alulírott kérem, hogy a fentiekben közölt adatok és a becsatolt igazolások, nyilatkozatok alapján a ÁTMENETI SEGÉLYRE-re való jogosultságomat szíveskedjenek megállapítani.

 

Büntetőjogi felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. 

H o z z á j á r u l o k  a kérelemben közölt adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez.

____________________, 20_____év _______________hó ______nap

__________________________

kérelmező aláírása


4. melléklet a 4/2012. (II.23.) önkormányzati rendelethez 

 

 

K é r e l e m   átmeneti segély

KAMATMENTES KÖLCSÖN

formájában történő megállapítására

 

 

I.   SZEMÉLYI ADATOK

 

Megnevezés

kérelmező

házastárs (élettárs)

Neve (születési név is)

 

 

Anyja neve

 

 

Születési hely, év, hó, nap

 

 

Családi állapota

 

 

Lakóhelye

 

 

Tartózkodási helye

 

 

TAJ száma

 

 

 

 

   II.   A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI

 

Név

Születési év, hó, nap

Családi kapcsolat

Foglalkozás

1.

 

 

 

 

2.

 

 

 

 

3.

 

 

 

 

 

 

III.   A JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ ADATOK

 

2.  A szociális kölcsön indokolása

 

 

 

 

 

 

 

 

Tudomásul veszem, hogy amennyiben a kölcsön összege az 50 000 Ft-ot meghaladja, úgy a kölcsönt nyújtó önkormányzat a visszafizetés biztosítására a tulajdonomat képező ingatlanomra jelzálogjogot jegyeztet be.

 

Alulírott kérem, hogy a fentiekben közölt adatok és a becsatolt igazolások, nyilatkozatok alapján a SZOCIÁLIS  KÖLCSÖN-re való jogosultságomat szíveskedjenek megállapítani.

 

Büntetőjogi felelősségem tudatában  k i j e l e n t e m,  hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. 

H o z z á j á r u l o k  a kérelemben közölt adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez.

­­

 

__________________, 20_____év _______________hó ______nap

__________________________

kérelmező aláírása


5. melléklet a 4/2012. (II.23.)  önkormányzati rendelethez 

 

                                                               K é r e l e m

TEMETÉSI  SEGÉLY megállapítására

 

I.   SZEMÉLYI ADATOK

 

Megnevezés

kérelmező

házastárs (élettárs)

Neve (születési név is)

 

 

Anyja neve

 

 

Születési hely, év, hó, nap

 

 

Családi állapota

 

 

Lakóhelye

 

 

Tartózkodási helye

 

 

TAJ száma

 

 

Telefonszáma (nem kötelező megadni)

 

 

Bankszámlaszám                                       (ha a folyósítást bankszámlára kéri)

 

 

Folyószámla-vezető pénzintézet

 

 

 

   II.   A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI

 

Név

Születési év, hó, nap

Családi kapcsolat

Foglalkozás

1.

 

 

 

 

2.

 

 

 

 

3.

 

 

 

 

4.

 

 

 

 

 

 

III.   A JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ ADATOK

 

Az elhalt személy neve (születési név is)

 

Születési helye, ideje és anyja neve

 

 

Haláleset helye és ideje

 

Az eltemettetésről gondoskodó személy hozzátartozói minősége

 

A temetési számla összege

 

A kérelemhez mellékelni kell:

- a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója

   nevére – kiállított számla  e r e d e t i  példányát,

 

- ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes önkormányzattól kérik, az elhunyt személy   ha l o t t i  a n y a k ö n y v i  kivonatát.

 

Alulírott kérem, hogy a fentiekben közölt adatok és a becsatolt igazolások, nyilatkozatok alapján a TEMETÉSI SEGÉLYRE-re való jogosultságomat szíveskedjenek megállapítani.

 

Büntetőjogi felelősségem tudatában  k i j e l e n t e m,  hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.  H o z z á j á r u l o k  a kérelemben közölt adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez.

 

____________________ 20_____év _______________hó ______nap

_________________________

Kérelmező aláírása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6. melléklet a 4/2012. (II.23.) önkormányzati rendelethez 

 

K é r e l e m

EGÉSZSÉGÜGYI  SZOLGÁLTATÁSRA  VALÓ  JOGOSULTSÁG

megállapítására

 

I.   SZEMÉLYI ADATOK

 

Megnevezés

kérelmező

házastárs (élettárs)

Neve (születési név is)

 

 

Anyja neve

 

 

Születési hely, év, hó, nap

 

 

Családi állapota

 

 

Lakóhelye

 

 

Tartózkodási helye

 

 

TAJ száma

 

 

 

   II.   A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI

 

Név

Születési év, hó, nap

Családi kapcsolat

Foglalkozás

1.

 

 

 

 

2.

 

 

 

 

3.

 

 

 

 

4.

 

 

 

 

 

II.  JÖVEDELMI ADATOK

 

 Jövedelem típusa

 Kérelmező

 Házastárs/élettárs

 havi jövedelme (forint)

 Nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás

 

 

 Kereső tevékenységből származó jövedelem

 

 

 Egyéb jövedelem

 

 

 Összesen

 

 

A jövedelemről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást vagy annak másolatát                               a kérelemhez mellékelni szükséges.

 

Felelősségem tudatában  k i j e l e n t e m,  hogy

- kérelmező: életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),

- házastárs/élettárs: életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),

- a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

 

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (3) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján - ellenőrizheti.

 

Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­___________________, 20_____év _______________hó ______nap

 ______________________________________
kérelmező aláírása

 _______________________________________
kérelmező házastársának/élettársának
aláírása

 

Hottó Község Önkormányzati Képviselőtestületének

6/2005. /VI.15./ számú rendelete

Az állattartás helyi szabályairól

Hottó Község Önkormányzati Képviselőtestülete az állattartás helyi szabályozására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Bevezető rendelkezések

1.§.

A rendelet célja, hogy szabályozza a község területén az állattartást, meghatározza az állattartók jogait és kötelességeit.

Általános rendelkezések

2.§.

/1/ A rendelet hatálya Hottó község közigazgatási területére terjed ki.

/2/ A település területén állatot tartani a közegészségügyi, építési és természetvédelmi szabályok betartása mellett, ezen rendeletben írt korlátozásokkal lehet.

/3/ Az állattartó a tulajdonában lévő állatok elhelyezéséről, táplálásáról és egészségvédelméről úgy köteles gondoskodni, hogy az állatok tartása a környezetet nem károsíthatja, az emberek, továbbá az állatok egészségét nem veszélyeztetheti. Olyan tartástechnológiát kell alkalmazni, mely az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben tartását lehetővé teszi, és biztosítja, hogy az állati termékek közvetlen emberi fogyasztásra, vagy élelmiszer előállítására alkalmas legyen.

3.§.

/1/ A rendeletet természetes és jogi személyek állattartására egyaránt alkalmazni kell.

/2/ A rendelet szabályai nem vonatkoznak az egészségügyi okból rászorulók által tartott vezető- és jelzőkutyákra.

4.§.

/1/ E rendelet alkalmazása szempontjából:

  • az egy ingatlanon állattenyésztéssel foglalkozók,
  • a közös háztartásban élők

egy állattartónak minősülnek.

/2/ E rendelet alkalmazása szempontjából:

a./ nagyhaszonállat: a szarvasmarha, ló, öszvér, szamár,

b./ kishaszonállat: a sertés, kecske, juh, nutria, ezüstróka, s más szőrmeállat,

c./ kisállat: a baromfi, díszbaromfi, posta-, sport-, és haszongalamb, házinyúl, bárány, liba, kacsa, pulyka,

d./ kedvtelésből tartott állat: a díszhal, éneklő-, és díszmadár, aranyhörcsög, tengerimalac, kutya, macska,

e./ egyéb állatok: éti csiga, humuszgiliszta, selyemhernyó, méh,

f./  egzotikus-, és vadállatok /tartásuk engedélyhez kötött/.

5.§.

Az állattartó köteles

a./ állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni,

b./ jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány nyilvántartást vezetni, az állat állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyzőjét az általa tartott állatok fajáról, létszámáról, illetve az állományváltozásáról folyamatosan  tájékoztatni,

c./ állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségére gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait végrehajtani,

d./ állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását és leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettség mértékéig közreműködni,

e./ az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenti, és az állatot vizsgálatra bemutatni,

f./ a jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni,

g./ az elhullott állata tetemének, illetőleg az állati eredetű melléktermékek és hasznosíthatatlan állati eredetű anyagnak az ártalmatlanná tételéről gondoskodni,

h./ az állategészségügyi hatóságot az állati hulladék ártalmatlanná tételének jogszabályban megengedett módjáról tájékoztatni.

6.§.

A települési önkormányzat állategészségügyi feladatai

/1/ A települési önkormányzat kötelező feladataként gondoskodik:

a./ az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

b./ a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy

betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,

c./ az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről nyilvántartás és

összeírás alapján.

/2/ A jegyző hatáskörébe tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja esetén a hatósági intézkedések megtétele.

7.§.

Állattartásra alkalmas terület meghatározása

/1/ Állattartás szempontjából a község a következő övezetekre oszlik:

1./ Hottó község belterülete

2./ Hottó község külterülete.

/2/ Az 1./ övezetben háztáji állattartás engedélyezett. Az ezt meghaladó mennyiségű állat tartásához a körjegyzőség engedélye szükséges.

/3/ A 2./ övezetben kis-, és nagyüzemi állattartást is lehet folytatni.

8.§.

/1/ A település belterületén egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására és feldolgozására, forgalmazására és fogyasztására szolgáló építménytől 50 méteres távolságon belül állatot tartani tilos.

/2/ Amennyiben a fenti intézmények, építmények 50-100 méter távolságon belül vannak, úgy az illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakvéleménye alapján kell a védőtávolságot meghatározni.

9.§.

/1/ A település belterületén a 4.§. /2/ bekezdésében írt állatok közül  a következők tarthatók:

a./ nagyhaszonállat,

b./ kishaszonállat,

c./ kisállat,

d./ kedvtelésből tartott állat,

e./ egyéb állatok.

/2/ A település külterületén a 4.§. /2/ bekezdésében írt állatok tarthatók.

/3/ Az állatok tartására szolgáló épületekben jelen rendelet előírásai szerinti állatlétszám tartható:

Ennek megfelelően az állatok férő helyisége a következő:

a./ Csibe mélyalmon nyolc hetes korig: 18-20 db/m2,

b./ Tojótyúk mélyalmon: 5-7 db/m2,

c./ Kocaellető:     6 m2/db,

d./ Hízó: 2 m2/db,

e./ Tehén kötetlen tartásban: 6 m2/db,

f./ Növendék szarvasmarha lekötve: 4 m2/db,

g./ Növendék kötetlen tartásban: 5-6 m2/db,

h./ Borjú közös rekeszben: 3 m2/db.

10.§.

/1/ Külön engedély nélkül az alábbi mennyiségű állatot lehet tartani:

a./ háztáji szinten végzett állattartás esetén:

  • ló, öszvér, szamár, szarvasmarha összesen 5 db,
  • hízósertés, juh, kecske összesen: 10 db,
  • anyakoca 2 db, szaporulata 3 hónapos korig,
  • szárnyasok és nyúl összesen 100 db.

b./ Kisüzemi szinten végzett állattartás esetén:

  • ló, öszvér, szamár, szarvasmarha összesen 25 db,
  • hízósertés, juh, kecske összesen 50 db,
  • anyakoca, 5 db és szaporulat 3 hónapos korig,
  • szárnyasok és nyúl 500 db,
  • galamb 100 db.

/2/ A kedvtelésből tartott állatok száma lakosonként a következő:

  • kutya 2 db,
  • macska 2 db,
  • éneklő díszmadár korlátozás alá nem esik,
  • díszhal és tengerimalac korlátozás alá nem esik.

/3/ Nagyüzemi állattenyésztés céljára, valamint az /1/ és /2/ bekezdésben megjelölt mértéken felüli állattartáshoz a Körjegyzőség adhat engedélyt. Az engedély megadása előtt be kell szerezni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az építéshatóság szakvéleményét.

11. §.

Az állattartásra szolgáló épületek elhelyezésével kapcsolatos követelmények

/1/ Az állattartás céljára szolgáló épület létesítése, a meglévő bővítése, átalakítása építési engedély köteles.

/2/ Állatot e rendeletben megengedett területen a /3/-/5/ bekezdésben meghatározottak kivételével csak a lakóépület toldalékaként épített épületrészbe, vagy erre a célra létesített melléképületben /ól, istálló, ketrec/ tartható az előírt védőtávolságok betartásával.

/3/ Baromfi és díszbaromfi a lakóépülethez tartozó udvarban, kertben egyaránt tartható.

/4/ Galamb a lakóépületen belül a padlástér erre elkülönített helyén is tartható.

/5/ Kedvtelésből tartott kisállat lakásban is tartható.

/6/ Méhek a község belterületén gyermekintézmények telekhatárától számított 150 méteren túl tarthatók a 15/1969. /IX.06./ MÉM számú rendelet előírásának megfelelően.

12.§.

/1/ Saját szükségletre történő állattartásra szolgáló építmények elhelyezéséről a betartandó védőtávolságok-, egészségügyi és állategészségügyi szabályok:

a./ belterületen lévő lakótelken kisállat ólja, ketrece, zárt kifutója, trágya és  trágyalé tárolója a lakóépülettől és ásott kúttól 15 méter, fúrt kúttól 5 méter, csatlakozó vízvezetéktől 2 méter, vízvezetéki kerti csaptól 3 méter távolságra helyezhető el.

b./ belterületen lévő lakótelken kis-, és nagyhaszonállat ólja, ketrece, zárt kifutója, trágya és trágyalé tárolója lakóépülettől és ásott kúttól 15 méter, fúrt kúttól 5 méter, csatlakozó vízvezetéktől 2 méter, vízvezetéki kerti csaptól 3 méter távolságra helyezhető el.

c./ külterületi földrészleten kisállat ólja és nagyállat állattartó épülete, zárt kifutója, trágya és trágyalé tárolója a szomszédos és a saját gazdasági épülettől, vagy lakóépülettől és ásott kúttól 15 méter, telekhatártól 3 méter, fúrt kúttól 5 méter távolságra helyezhető el.

/2/ Kisüzemi szintű állattartásra szolgáló építmények elhelyezésénél az /1/ bekezdésben foglalt védőtávolságok tartandók be azzal, hogy lakóépülettől való távolságnak minimum 50 méternek kell lennie.

/3/ Közcélú felhasználást biztosító kutak esetén a védőtávolságok fúrt kútnál 10 méter, ásott kútnál 50 méter betartása kötelező.

/4/ Nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására és fogyasztására szolgáló építmény telkének határától 50 méteres távolságon belül állattartásra szolgáló építményt elhelyezni tilos.

/5/ Külterületi földrészleten a meghatározott védőtávolságok betartása mellett az állattartásra szolgáló melléképület létesítésének további feltételei:

a./ állattartó épület csak akkor építhető, ha a külterületi ingatlan legalább 1500 m2 nagyságú és 10 méter széles,

b./ a földrészlet beépítettsége a tervezett, illetve építhető fő-, és melléképületekkel együtt sem haladhatja meg a 3 %-ot,

c./ a melléképület alapterülete 30 m2-nél akkor sem lehet nagyobb, ha a beépítési százalék ezt lehetővé tenné,

d./ a földrészlet minden időszakban járható úton megközelíthető legyen.

/6/ Az állattartó épületekre üzembe helyezésüket megelőzően használatbavételi engedélyt kell kérni.

/7/ A megépült engedélyezett épületek műszaki átadására építtetőnek kell a hatóságokat és a szakhatóságokat összehívni /Állategészségügy, ÁNTSZ Városi Intézete, Tűzoltóparancsnokság, I. fokú építési hatóság/.

13.§

/1/ Kis-, és nagyüzemi állattartás csak külterületen folytatható. Az erre a célra szolgáló építményt e rendeletben, az Országos Építésügyi Szabályzatban, valamint a rendezési   tervben foglaltak figyelembevételével helyezhetők el.

14.§.

Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezethygiénés

követelmények

/1/ Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal kell ellátni.

Naponta legalább   egyszer, de szükség szerint többször is kell takarítani, azok rendszeres   fertőtlenítéséről és az ott található kártékony állatok, rovarok irtásával gondoskodni kell.

/2/ A bűzös gázok áramlását természetes,  vagy mesterséges szellőztetéssel a magasba kell terelni. Lehetséges továbbá fásítás, bokrosítás, valamint az ammóniaképződés csökkentésére megfelelő szerek keverése, továbbá a kellemetlen szagú takarmányok fedett állapotban történő tárolása.

/3/ A trágyát szivárgásmentes trágyagyűjtőben kell tárolni, úgy, hogy onnan trágyalé ki ne folyhasson. A trágyatelepnek vízhatlan aljzatúnak és oldalfalúnak kell lennie, vagy a trágyatelep körül peremtöltést és árkot kell létesíteni.

/4/ A trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárt trágyagyűjtőt kell létesíteni. A trágyagyűjtőt és az állatok elhelyezésére szolgáló melléképületeket zárt csatornával kell összekötni. A trágyalét-, és a trágyagyűjtőt szükség szerint, de évente legalább egyszer ki kell üríteni.

15.§.

/1/ Az állattartó az állat fertőző megbetegedését, annak gyanúját, vagy ilyen körülmény között történt elhullását köteles az állatorvosnak bejelenteni és az állatorvos intézkedését maradéktalanul végrehajtani.

/2/ Az elhullott állat elhelyezéséről haladéktalanul gondoskodni kell. Elszállításáig zárt göngyölegben, műanyag zsákban kell az állatot tartani.

16.§.

Az ebtartás szabályai

/1/ Harapós, támadó természetű  kutyát megkötve, vagy zártan kell tartani és a lakóház bejáratán, vagy kerítés kapuján jól látható helyen a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

/2/ A veszélyes és veszélyesnek minősített eb  tartása a 35/1997. /II.26./ Korm. rendelet előírása alapján engedélyhez kötött.

/3/ Az ebekre vonatkozó számbeli korlátozás szerint lakóházanként 2 db eb tartható.

/4/ Kutyát utcán, parkban csak pórázon, harapós és támadó természetű kutyát szájkosárral is ellátva kell vezetni.

/5/ Óvodába, élelmiszer és vendéglátó üzletekbe, boltokba, szórakozó helyekre, egészségügyi intézményekbe kutyát még pórázon sem szabad vinni.

/6/ Az eb tulajdonosa, vagy az eb felügyeletével megbízott és arra alkalmas személy ügyelni köteles arra, hogy a gyalogjárdát, parkokat, köztereket be ne szennyezze, a parkosított területeket ne rongálja a kutya.

Az eb által e területeken keletkezett szennyeződés azonnali eltávolításáról a kutya tulajdonosa, illetőleg az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni.

/7/ Az eb tulajdonosa a kutyát saját , bérelt területén zárt udvarban úgy köteles tartani, hogy a lakótársak és a szomszédok nyugalmát ne zavarja, testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon.

/8/ A község belterületén a kutya felügyelet nélkül nem bocsátható utcára.

- 08 -

/9/ A tulajdonos köteles a kutyát 3 hónapos kor betöltése után évente veszettség ellen beoltani.

/10/ Eb tenyészetet –három vagy annál több kutyából állót – létrehozni csak külterületen és a szomszédok előzetes írásbeli hozzájárulásával, valamint a 12. §. /2/ bekezdésében foglalt épület elhelyezési követelményeknek megfelelően lehet.

17.§.

Vegyes rendelkezések

/1/ A köz-, és állategészségügyi, és építészeti előírások és a jelen rendeletben foglaltaknak be nem tartása esetén a kiadott állattartási engedély visszavonható, illetve az állattartás bárhol megtiltható.

/2/ Az állattartás megtiltásáról az állatorvos és az illetékes szakhatóságok véleményét figyelembe véve a körjegyző dönt.

/3/ Az elhullott állatok tetemének a hulla megsemmisítő helyre történő elszállításáról saját költségén a tulajdonos köteles gondoskodni. Igénybe vehető nagyobb testű állatok elhullása, vagy nagyobb mértékű elhullás esetén az ATEV Sárvári üzeme.

/4/ Az állatot kínozni, éheztetni, félelemben tartani és elhagyni tilos.

18.§.

Szabálysértési rendelkezések

/1/ Szabálysértést követ el és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a rendelet 5. §-ában, a 7-15. §-aiban és a 17. §. /3/ bekezdésében foglalt szabályokat megszegi.

/2/ A rendelet 16. §-ában, valamint a 17. §. /4/ bekezdésébe ütköző szabálysértés tettenért elkövetőjével szemben a körjegyző által felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki, amelynek összege 1.000,- Ft-tól 10.000,- Ft-ig terjedhet.

Ha a tettenért személy a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, vele szemben szabálysértési eljárás lefolytatása szükséges.

/3/ A gazdasági haszonállatok kényszerintézkedéssel vágóhídon, vagy egyéb módon értékesíthetők, a kedvtelésből tartott állat kártalanítás nélkül elkobozható, ha az állattartó a 2.§. /3/ bekezdésében foglalt feltételeknek többszöri felszólításra sem tesz eleget.

/4/ A befolyt összeg a költségek levonása után az állattartót illeti meg.

  • 09 –

Z ÁR Ó    R E N D E L K E Z É S E K

Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Hottó, 2005. június 14.

Simon Gyuláné                                                Fazekas István

polgármester                                                    körjegyző

Záradék:

Ezen rendelet 2005. június 15. napján kihirdetésre került.

Fazekas István

körjegyző

 

Hottó község Önkormányzata Képviselőtestületének

3/2003. /II.26./ számú  r e n d e l e t e

az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési

tevékenység támogatásáról.

Hottó Község Önkormányzat Képviselőtestülete / a továbbiakban önkormányzat / a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény / a továbbiakban Törvény / 77. §-a alapján az alábbi rendelet szerint szabályozza a helyi közművelődési tevékenység támogatásával kapcsolatos feladatait:

  1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapelvek

1.§. Az Önkormányzat a közművelődési tevékenység feltételeinek szabályozása során arra törekszik, hogy biztosítsa a község állampolgárainak jogát

a./ a kulturális örökség javainak és ezek jelentőségének megismerésére a történelem alakulásában, a nemzeti, és etnikai önismeret formálásában, valamint ezek védelmével kapcsolatos ismeretek megszerzésének lehetőségét a rendelkezésre álló eszközök útján,

b./ a közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételére,

c./ műveltsége, készségei életének minden szakaszában való gyarapítására, közművelődési jogai érvényesítése céljából szerezeti és tartalmi segítségre közösség létrehozásához, közművelődési közösségi színtér szervezéséhez, és jogszabályban meghatározottak szerint szervezet alapításához, működtetéséhez.

2.§. Az Önkormányzat közművelődési intézménye nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem.

A közművelődési tevékenység során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés. A Törvényben és e rendeletben rögzített jogok megilletnek minden személyt nem, kor, vallás, politikai, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési különbségtétel nélkül.

A rendelet hatálya

3.§. E rendelet hatálya kiterjed

a./ a helyi közművelődési tevékenység megvalósulásában résztvevő, a községben lakó állampolgárokra,

b./ az Önkormányzat közművelődési intézményeire és alkalmazottjaira,

c./ a rendelet által szabályozott, közművelődési megállapodás vagy más úton támogatott intézményekre, szervezetekre, vállalkozásokra, azok fenntartóira és működtetőire,

d./ a képviselőtestületre és szerveire, a Körjegyzőségre.

  1. RÉSZ

Az Önkormányzat közművelődési feladatai

4.§. /1/ Az Önkormányzat a helyi közművelődési tevékenység támogatása során feladatainak tekinti:

a./ az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és

életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek segítését,

b./ a gyermekek és fiatalok művelődési, művészeti és közösségi életének segítését,

c./ a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárását, meg-

ismertetését, a helyi művelődési szokások gondozását, gazdagítását,

d./ a környezetkultúra javítását, a településesztétikai kultúra fejlesztését,

e./ az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúrák megismertetését, gyara-

pítását,

f./ a kegyeleti kultúra és az ünnepek kultúrájának gondozását,

g./ az ismeretterjesztő, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységek támogatását,

különös tekintettel a kiemelkedő értékeket produkáló művészeti és szellemi alkotóközössé-

gek tevékenységére,

h./ a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segí-

tését,

i./ a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítését,

j./ a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítását,

k./ egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítását.

/2/ Az Önkormányzat az /1/ bekezdésben részletezett közművelődési feladatainak ellátása során szorosan együttműködik helyi közművelődési tevékenységet folytató, önszerveződő közösségekkel.

/3/ Az Önkormányzat az egyetemes kultúra részeként elismeri a sport /testi kultúra, testi nevelés/ kiemelkedő jelentőségét.

  1. RÉSZ

Az Önkormányzat közművelődési feladatellátásának struktúrája és intézményei

5.§. Az Önkormányzat a Törvény 78.§-ának /2/ bekezdésében foglaltak szerint a rendelet 4.§-ában foglalt feladatai ellátása érdekében művelődési intézményt működtet, valamint tiszteletdíjas szakembert alkalmaz.

6.§. /1/ Az Önkormányzat egyes közművelődési feladatainak ellátásába az 5.§-ban megjelölteken kívül az alábbi intézményeket és szervezeteket vonhatja be:

a./ az Önkormányzat nem közművelődési alapfeladatú intézményeit,

b./ a település területén nem önkormányzati és nem közművelődési alapfeladattal, de közmű-

velődési tevékenységi körrel is rendelkező intézményeit,

c./ a települési székhelyű, helyben működő, közművelődési célú társadalmi szervezet,

d./ a településen bejegyzett közművelődési fő tevékenységkörű vállalkozásokat, gazdasági

társaságokat.

/2/ Az /1/ bekezdésben megjelölt intézményeknek és szervezeteknek a közművelődési feladat-

ellátásba való bevonása az Önkormányzat által fenntartott intézmények által el nem látott feladatok teljesítése érdekében történhet.

7.§. Az Önkormányzat a 6.§. /1/ bekezdése c.-d./ pontjában szereplő intézményekkel és szervezetekkel e rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására közművelődési megállapodást köthet.

Az Önkormányzat közművelődési intézményei

8.§.  /1/ Az Önkormányzat fenntartóként az alábbi intézményt tartja fenn:

  • Községi Könyvtár

/2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott intézmény a közművelődési feladatait az alapító okiratban foglaltak szerint /a könyvtári ellátással kapcsolatos feladatain  túlmenően/ kiegészítő alaptevékenységként látja el.

  1. RÉSZ

A közművelődési tevékenység finanszírozása

9.§. /1/ Az Önkormányzat e rendeletben megfogalmazott feladatait költségvetéséből finanszírozza. Ennek forrása az Önkormányzat saját bevétele, a központi költségvetésből származó normatív állami hozzájárulás, valamint a központosított előirányzatokból származó összeg és az elkülönített állami pénzalapokból, egyéb szervezetektől pályázati úton elnyerhető támogatás.

/2/ A 6.§-ban felsorolt intézményeket és szervezeteket a vállalt közművelődési feladatok arányában az Önkormányzat pénzügyi támogatásban részesítheti. A pénzügyi támogatás nem veszélyeztetheti a rendeletben, illetve az intézmények alapító okiratában rögzített alapfeladatok megvalósítását.

  1. RÉSZ

Záró rendelkezések

10.§. /1/ A jelen önkormányzati rendelet 2003. január  01. napján lép hatályba.

/2/ A rendelet kihirdetéséről a körjegyző – az SZMSZ- ben foglaltak szerint – gondoskodik.

Hottó, 2003. február 25.

Simon Gyuláné                                                                       Fazekas István

polgármester                                                                                 körjegyző


Záradék: A rendelet 2003. február 26. napján kihirdetésre került.

Fazekas István

körjegyző