Programok Események

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak.

Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.

Az evangélium szerint Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek, majd lángnyelvek jelentek meg, amelyek szétoszlottak és leszálltak az összegyűltekre. "És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. ...Péter azonban előállván a tizeneggyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet!... Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát... A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek..."(Ap.Csel. 2. fejezet, Károli Gáspár fordítása) Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a lángnyelveket égő kócok, rózsák és ostyák jelképezték, amelyeket a templom padlásáról hullattak alá, néhol fehér galambokat eresztettek szét.

A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé.

Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. A pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltötték meg.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová évek óta több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából és Ukrajnából, de érkeznek magyarok a világ minden tájáról.

Pünkösdkor pünkösdi rózsát szórnak a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.

A pünkösdi királyság hagyománya

A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de számos vonásukban az ősi tavaszünnepi pogány rítusok emlékét is őrzik. Jellegzetes népszokás ilyenkor a pünkösdölés, a pünkösdi király- és királynéválasztás, valamint a májusfa-állítás vagy -kidöntés. Számos helyen hagyományosan búcsút rendeznek pünkösd napjaiban, s különböző közösségi programokkal várják az ünneplőket.

A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a 16. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A 16-19. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt.

Elűztük a gonosz szellemeket Hottón!

Zsúfolásig megtelt a hottói faluház szenteste előtt egy nappal. Betlehemes játékra invitáltuk a falu apraját és nagyját, akik közül sokan a műsorban való szereplésből is kivették a részüket.


A rendezvényt Vincze Ferenc polgármester nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta: a településen 2004. óta minden évben megrendezik a karácsonyi betlehemes játékot, ami a szeretet ünnepének hangulatát alapozza meg valamennyi család számára. A polgármester hozzátette még azt is, hogy az utóbbi 3 évben egyre magasabb az egész estés rendezvény színvonala és mindig több és több fellépőt vonultatnak fel a hottói faluház színpadon. A sikeres esemény létrehozásának megszervezésében a Hottóért alapítványnak mondott köszönetet Vince Ferenc a jelenlévő helyiek nevében.

A betlehemes játék kezdete előtt egy gyermekek számára kiírt rajzpályázat ünnepélyes eredményhirdetésére is sor került. Hottó önkormányzata még 2012-ben  adott be pályázatot a TÁMOP 6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok  - lokális színterek tenderen.



A pályázaton való sikeres szereplésnek köszönhetően 8 hónapon át különféle egészségfejlesztő rendezvényeket, összejöveteleket szervezhetünk a helyieknek, korosztálytól és nemtől függetlenül. Erre a célra mintegy 4.027.500 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el az önkormányzat. Ennek részeként a gyermekrajzpályázat témája is az egészséges életmód, egészséges táplálkozás volt.

A nyertesek személyre szóló ajándékcsomagot vehettek át Járányi Orsolya tanárnőtől és Vincze Ferenc polgármestertől. Az Egészségfejlesztés Hottón - Egészséges élet faluban rajzpályázat kategóriánkénti nyertesei: Széll Réka, Luter Franciska, Horváth Szabina Nikitscher Gergő, Vincze Sára, Vincze Marcell, Boráros Laura, Tóth Patrik, Tamás Angyalka.

Képek: https://picasaweb.google.com/104412650458813363237/EgeszsegfejlesztesiRajzpalyazat2013

Az eredményhirdetést követően ördögök és angyalok keltek életre a hottói faluházban, majd a betlehemezők vidám hangulatú pásztorjátékán  szórakozhatott a közönség. A zenés, táncos és prózai elemeket is felvonultató misztériumjáték alkalmával hottói lakosok és a hozzájuk közel álló barátaik léptek színpadra, óriási sikert aratva a publikum előtt. A betlehemes játéknak, mint népszokásnak célja a XVII. századtól - ekkor volt az első hivatalos utalás a játék létezésére - hogy hangokkal, jelmezekkel és álarcokkal elűzze a gonosz, ártó szellemeket.
Reméljük sikerült!

Képek: https://picasaweb.google.com/104412650458813363237/HottoiBetlehemesJatek2013

{edocs}phj.pdf,100%,1000px{/edocs}

Az élet gazdagabb lesz,

ünnepibb és emberibb,

ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét

a rendkívülivel, az emberivel,

a jóindulatúval és az udvariassal,

tehát az ünneppel.

(Márai Sándor)

 

Kedves Ünnepeltek! Tisztelt Vendégeink!


Sütő András gondolatát idézem: „Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.”

A mi világunk Önökkel: apáink, nagyapáink életével, munkásságával kezdődött. Önök építették számunkra azt a jelent, amelyben a mi generációnk egy újabb nemzedék jövőjét alapozhatja meg.

Mindennapi munkánkhoz az elődök példáiból meríthetünk erőt hitet és bátorságot.

Sokan mondják az idősek közül, hogy megették már a kenyerük javát.

Én úgy gondolom, megtették, amit várt tőlük a család, a nemzet s most már a pihenés éveit töltik.

Aktívan és passzívan, anyai gondokkal, gyengülő egészséggel, a gyerekek, unokák, nyújtotta örömökkel, borúval-derűvel morzsolják a lassúbbodó tempójú napokat.

Engedjék meg, hogy köszöntőmet Blaskó Mária: JÓ TANÁCS című versével zárjam.

 

Hallgassunk az okosabbra és jól fogunk járni,
Okos szóra ki nem hallgat, meg fogja még bánni.
Hallgassunk az öregekre, ők sokat átéltek,
Ifjú ész, új könyv, divat ezzel föl nem érnek.
Hallgassunk jó szüleinkre, az ő szavuk drága,
Áldott leszel, hogyha hallgatsz szüleid szavára.
Hallgassátok szíveteknek mit súg a Jóisten,
Mert őnála bölcsebb, szentebb és szeretőbb nincsen.

 

 

Mi, mindnyájan, akik ma jelen vagyunk ezen az ünnepségen, kívánjuk Önöknek, hogy a több évtizede közösen kiválasztott úton haladjanak tovább jó egészségben.

Vincze Ferenc polgármester

Továbbiak a képeken, mely az alábbi linken elérhető:

https://picasaweb.google.com/104412650458813363237/IdosekNapiRendezveny2013

{jcomments on}

 

 

 

HOTTÓ IDŐSEK NAPJA ÉS NYÍTOTT KÖNYVTÁRI NAP


2011.október 9-én került sor az idei  NYITOTT KÖNYVTÁRI NAP-ra az ÖRÖKLŐDŐ TUDÁS JEGYÉBEN, majd ezt követően az IDŐSEK NAPJÁ-ra.

 

Míg az első rendezvény a helyi értékek, gyűjtemények, illetve a helyi alkotók bemutatását célozta meg, addig az idősek napi rendezvényünkön megtiszteltük a helyi szépkorúakat egy vidám kis műsorral, majd azt követően egy vacsorával.

A rendezvény elején minden érdeklődőnek lehetősége nyílott megismerni Balogh Mihály fafaragó, iparművészt és alkotóházát, melyet személyesen mutatott be számunkra műhely látogatással egybekötve.

Ezt követően a Hottói néprajzi gyűjtemény bemutatására került sor Simon Gyuláné előadásában.

Az ünnepi műsort megelőzően Vincze Ferenc köszöntötte a megjelenteket, rövid beszédében kiemelve mekkora szüksége is van a mai kor fiataljainak időseink évtizedes tapasztalatára.

Az ünnepi műsor részeként először Luter Franciska előadásában hallhattuk Ihók és Mihók meséjét, majd Málics Viki és Nagy Alexander társastánc bemutatója kápráztatta el a közönséget.

A Kishottói Népdalkör sokadszorra is vidámságot vitt a jelenlévők szívébe népdalcsokraival.

Meghívott vendégként elkápráztattak bennünket a Bödei prücskök színvonalas műsorukkal, emellett a Bödei Öreg Tyúkok zenés táncos műsorukkal.

A  KISHOTTÓI NÉPDALKÖR vidám népdalcsokra zárta az est műsorát, melyet követően a polgármester virágokkal és tortával köszöntötte a megalakulásának évfordulóját ünneplő csoportot.

 

Az este ezzel nem ért véget, folytatódott a vacsorával, majd meghívott tangó harmónikás és alkalmi segédei húzták a nótákat és talpalávalót mindenkinek.



Az Országgyűlés – 57/2000. (VI. 16.) OGY határozatával - a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének tízedik évfordulója tiszteletére szeptember 30-át, az első helyhatósági választások napját a Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánította.

Huszonegy esztendővel ezelőtt, 1990. szeptember 30-án lépett hatályba a helyi önkormányzatokról szóló törvény és került sor az önkormányzati képviselők és polgármesterek szabad választására Magyarországon. A tanácsrendszert felváltó új önkormányzati rendszer elsődlegesen a kisebb települések számára jelentett új helyzetet és lehetőségeket azáltal, hogy a települések lakói saját kezükbe vehették a helyi közösség ügyeinek szervezését, fejlesztését és intézését.