Tájákoztató
- Részletek
Felhívás
- Részletek
Hottó Község Polgármesterétől
8991 Hottó, Szabadság tér 2. Tel./fax.: 92/570-012.
E-mail.: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
___________________________________________________________________________
F E L H Í V Á S
Tisztelt Hottói, Zalaszentmihályfai lakosok, tisztelt telek tulajdonosok!
Az alábbi szabályokra hívnám fel a Tisztelt lakosok, telek tulajdonosok figyelmét:
Az ingatlan tulajdonosának, használójának kötelessége a telke, illetve lakóháza előtti vízelvezető árkok és gépkocsi bejárók alatti átereszek rendbetétele, tisztítása, illetve annak biztosítása, hogy a csapadékvíz zavartalanul el tudjon folyni. Az ingatlanhasználó vagy ingatlantulajdonos kötelessége az ingatlannal érintett közterület (járda hiányában 2 m-es területsáv- illetőleg a járda melletti zöldsáv, nyílt csapadékvíz-elvezető árok és ennek műtárgyai tisztántartása, gyommentesítése, kaszálása. Zöldterület és gyepes árok esetében a kaszálást legfeljebb 5,0 méter szélességben kell elvégezni.
Kérjük, annak érdekében, hogy a partfal ne omoljon le, melyet a gyep gyökérzete tart meg, az útárok környezetében a szelektív gyomirtó szerek használatát mellőzni szíveskedjenek.
Továbbá felhívjuk a lakosok figyelmét, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a parlagfű-mentesítési feladatok folyamatos végzésére.
A Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának szakvéleménye szerint a 2020. évre javasolt kaszálási időpontok az alábbiak:
- kaszálás: június 2-5.
- kaszálás: június 29- július 3.
- kaszálás: július 27 - 31.
- kaszálás: augusztus 22-28.
- kaszálás: szeptember 14-18.
A közterületen tilos gépjárművet tárolni, mivel ez akadályozza a szabályos közlekedést. A parkolást szíveskedjenek a közlekedési szabályoknak megfelelően végezni.
Felhívom figyelmüket az alábbiakra: „Avart és kerti hulladékot június 1. és szeptember 15. közötti időszakban égetni tilos.” (a 10/2013.(IX.03.) önkormányzati rendelet alapján).
Hottó, 2020. május 20.
Vincze Ferenc
polgármester
Mit ünneplünk pünkösdkor?
- Részletek
Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak.
Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.
Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.
Az evangélium szerint Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek, majd lángnyelvek jelentek meg, amelyek szétoszlottak és leszálltak az összegyűltekre. "És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. ...Péter azonban előállván a tizeneggyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet!... Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát... A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek..."(Ap.Csel. 2. fejezet, Károli Gáspár fordítása) Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a lángnyelveket égő kócok, rózsák és ostyák jelképezték, amelyeket a templom padlásáról hullattak alá, néhol fehér galambokat eresztettek szét.
A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé.
Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. A pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltötték meg.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová évek óta több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából és Ukrajnából, de érkeznek magyarok a világ minden tájáról.
Pünkösdkor pünkösdi rózsát szórnak a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
A pünkösdi királyság hagyománya
A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de számos vonásukban az ősi tavaszünnepi pogány rítusok emlékét is őrzik. Jellegzetes népszokás ilyenkor a pünkösdölés, a pünkösdi király- és királynéválasztás, valamint a májusfa-állítás vagy -kidöntés. Számos helyen hagyományosan búcsút rendeznek pünkösd napjaiban, s különböző közösségi programokkal várják az ünneplőket.
A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a 16. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A 16-19. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt.
Közlemény a tanköteles tanulók első évfolyamra történő beíratásáról
- Részletek
Amennyiben a dokumentum nem töltődik be ITT LETÖLTHETŐ!
Tájékoztató ügyeleti működési rend változásról
- Részletek
Amennyiben a dokumentum nem töltődik be ITT LETÖLTHETŐ!
6. oldal / 28