Részletek

Kategória: Programok Események

Megjelent: 2022. november 15.

Részletek

Kategória: Programok Események

Megjelent: 2022. november 11.

Részletek

Kategória: Programok Események

Megjelent: 2021. december 08.

Részletek

Kategória: Programok Események

Megjelent: 2021. július 01.

Részletek

Kategória: Programok Események

Megjelent: 2021. július 01.

Részletek

Kategória: Programok Események

Megjelent: 2020. szeptember 09.

Értesítjük a lakosságot, hogy az ebek kötelező (164/2008. XII.20.FVM rendelet)

veszettség elleni oltására

2020.10.03-án 10.00-10.30 órakor

Zalaszentmihályfa buszmegállónál, valamint

2020.10.03-án 10.45-12.00 órakor

Hottó faluháza előtt

van lehetőség

2013. január 1-től 4 hónaposnál idősebb kutya csak transzponderrel (chip) megjelölve tartható, ez a feltétele a veszettség elleni védőoltásnak. (115/2012. VI.11.)

Az oltás ára 5000 Ft, amely tartalmazza az oltás, a regisztráció, a féreghajtó, a hatósági eboltási díj, valamint az Áfa értékét is.

Jelöletlen kutyák helyszíni chipezése 3500 Ft.

Kérjük a tulajdonosokat, hogy a sorszámozott eboltási igazolványokat szíveskedjenek magukkal hozni. Elveszett, vagy szabálytalan oltási könyvek pótlása 1000 Ft-ért oldható meg a helyszínen.

Kérjük, hogy az aktuális járványvédelmi utasításokat (COVID) mindenki maradéktalanul tartsa be!

Részletek

Kategória: Programok Események

Megjelent: 2020. szeptember 09.

HIRDETMÉNY

Ezúton tájékoztatom az általános iskolai, továbbá a 9., 10., 11., 12. gimnáziumi, szakközépiskolai vagy szakmunkásképző iskolai oktatás esetén a 13. évfolyamos tanulókat  valamint a felsőfokú köznevelési intézmény nappali tagozatán tanulókat is, hogy Hottó Község Önkormányzati Képviselő-testülete a 2020. július 7. napján megtartott képviselő-testületi ülésén a 29/2020. (VII.07.) önkormányzati határozatával döntött arról, hogy a Hottó községben életvitelszerűen tartózkodó, állandó lakóhellyel rendelkező tanulók részére 10.000.- Ft összegű beiskolázási támogatást állapít meg a 2020/2021. tanév iskoláztatási költségeinek enyhítésére, amennyiben a tanulói jogviszony fennállásának igazolására 2020. szeptember 30. napjáig az iskolalátogatási igazolást (kivéve 16 év alattiak) a falugondnokon keresztül vagy személyesen a Hivatal részére eljuttatják.

Hottó, 2020. szeptember 2.

Vincze Ferenc s.k.

polgármester

Részletek

Kategória: Programok Események

Megjelent: 2020. július 06.

M E G H Í V Ó

Hottó

Hottó község Polgármestere az Önkormányzat Képviselő-testületének rendes nyilvános ülését 2020. július 7-én (kedden) 17,00 órára összehívja.

Az ülés helye:  Faluház, Hottó, Szabadság tér 2.

Az ülés napirendje:

• Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, valamint tájékoztatás az utolsó testületi ülés óta eltelt időben történt fontosabb eseményekről

Előadó: Vincze Ferenc polgármester

• Beszámoló a   veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet időszakában hozott polgármesteri döntésekről

Előadó: Vincze Ferenc polgármester

• Hottó Község Önkormányzatának 2019. évi költségvetési előirányzat módosítása

            Előadó: Vincze Ferenc polgármester

• Hottó Község Önkormányzatának 2019. évi költségvetési beszámolója
  Előadó: Vincze Ferenc polgármester
• A köztisztaság és a településtisztaság fenntartásáról, a helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló rendelet megalkotása
  Előadó: Vincze Ferenc polgármester
• A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015. (II.28.) önkormányzati rendelet módosítása
  Előadó: Vincze Ferenc polgármester
• Első lakáshoz jutók támogatásáról szóló 4/2016. (IV.25.) önkormányzati rendelet módosítása
  Előadó: Vincze Ferenc polgármester
• éves belső ellenőrzések összefoglaló jelentései
  Előadó: Dr. Tóth-Árvai Viktória aljegyző
• A TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézmény Család- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai beszámolója a 2019. évi munkájáról

            Előadó: Dr. Tóth-Árvai Viktória aljegyző

• Rendőrkapitányság beszámolója a község 2019. évi közbiztonsági helyzetéről

           Előadó: Dr. Tóth-Árvai Viktória aljegyző

• A Zalaszentgyörgyi KÖH 2020. évi személyi kiadások elszámolása
  Előadó: Vincze Ferenc polgármester
• Iskolakezdési támogatás összegének megállapítása
  Előadó: Vincze Ferenc polgármester
• Településrendezési terv módosítás árajánlata

Előadó: Vincze Ferenc polgármester

• Egyebek

       Előadó: Vincze Ferenc polgármester

Zárt ülés keretében:

• Első lakáshoz jutók támogatási kérelme

Előadó: Vincze Ferenc polgármester

• Szociális étkezési térítési díj megállapítása

Előadó: Vincze Ferenc polgármester

Az ülésre tisztelettel meghívom és megjelenését kérem.

Hottó, 2020. július 1.

Vincze Ferenc sk.

polgármester

Részletek

Kategória: Programok Események

Megjelent: 2020. június 10.

Részletek

Kategória: Programok Események

Megjelent: 2020. május 30.

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak.

Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.

Az evangélium szerint Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek, majd lángnyelvek jelentek meg, amelyek szétoszlottak és leszálltak az összegyűltekre. "És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. ...Péter azonban előállván a tizeneggyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet!... Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát... A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek..."(Ap.Csel. 2. fejezet, Károli Gáspár fordítása) Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a lángnyelveket égő kócok, rózsák és ostyák jelképezték, amelyeket a templom padlásáról hullattak alá, néhol fehér galambokat eresztettek szét.

A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé.

Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. A pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltötték meg.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová évek óta több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából és Ukrajnából, de érkeznek magyarok a világ minden tájáról.

Pünkösdkor pünkösdi rózsát szórnak a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.

A pünkösdi királyság hagyománya

A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de számos vonásukban az ősi tavaszünnepi pogány rítusok emlékét is őrzik. Jellegzetes népszokás ilyenkor a pünkösdölés, a pünkösdi király- és királynéválasztás, valamint a májusfa-állítás vagy -kidöntés. Számos helyen hagyományosan búcsút rendeznek pünkösd napjaiban, s különböző közösségi programokkal várják az ünneplőket.

A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a 16. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A 16-19. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt.